Gere Péter: Tiszaföldvár város nemzetközi kulturális és gazdasági kapcsolatai és a fejlesztés lehetőségei (2015) / 1612-2015

1.2. Az emberierőforrás-ellátottság és az oktatáspolitika

A fentiekben már utaltam az emberierőforrás-ellátottság kérdésére. A regionális politika egyik fontos területéről van szó. A regionális különbségeket meghatározó tényezők közé nem csak a környezeti adottságokból, fizikai infrastruktúrából vagy az adott ország történelemből fakadó jellemzők tartoznak. Legalább ugyanilyen fontos az emberi erőforrás minősége is. A jól működő oktatási és képzési rendszer rendkívül fontos a komparatív előnyök kihasználásában. Az oktatásnak alkalmazkodnia kell a gazdaságban végbemenő strukturális változásokhoz.10 Az Unióhoz csatlakozott tagországok többségében a munkaerő igényes termelésről a hangsúly eltolódott a szaktudással támogatott termelési hatékonyság felé.11 Nemcsak az alapképzés és a közép- és felsőfokú képzésben résztvevők arányának, hanem a képzések értékének javítása is prioritás. A felsőoktatásban bevezetett Bolognai rendszer fő céljai közé tartozik többek között a könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása, a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése és az együttműködés az európai felsőoktatási minőségbiztosításban.12 Mára a mobilitás az oktatás alsóbb szintjein is megszokott jelenség, amelynek a nemzetközi kapcsolatok megjelenése is jelentős mozgatórugójává vált. Gyakran hallunk diákcsere programokról és hosszabbrövidebb testvérvárosi látogatásokról. Ezek nem csak a nyelvgyakorlás szintjén, hanem az eltérő kultúrához, szokásokhoz való alkalmazkodás miatt is fontos tapasztalatszerzések lehetnek a felnövő generáció számára, amely az iskolapadból kikerülve már felkészülve fogadja az egységesülő Európa kihívásait.

Az oktatás, szakképzés és ifjúságpolitika területén három közösségi program kezdte meg működését a 90-es évek közepén: a Socrates oktatási, a Leonardo da Vinci szakképzési és a Fiatalok Európáért (Youth for Europe) ifjúsági csereprogram. A programokat eredetileg az 1995-1999 közötti időszakra hozta létre az Európai Unió, de 2000-től 2006-ig meghosszabbították. Magyarország ezen programokhoz 1997. szeptember 1-jén csatlakozott. Mindhárom programnál létrejöttek az ezek koordinálását végző magyar nemzeti irodák. Ezek nyújtanak segítséget a pályázatok előkészítésében mind az egyéni, mind pedig az intézményi pályázóknak, és tartják a brüsszeli központokkal a kapcsolatot. Az elmúlt években Magyarország részvétele a Socrates, a Leonardo és a Fiatalok Európáért programokban

10 Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális poltikája. Aula, Budapest, 1999. 32. old.

11 Rekettye Gábor - Fojtik János: Nemzetközi marketing. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2003. 65. old.

12 Bologna rendszer. Url.: http://www.uzletibsc.hu/bologna-rendszer.php

8