Dr. Varga Lajos: Dr. Varga Lajos (Tiszaföldvár, 1893, 1984) / 1571-2012

- 9 Miért fontos és szinte pótolhatatlan érték ez a kis kézirat hibái és a korszakban adott magyar sorskérdésekkel szemben tanúsított apolitikussága ellenére is ? Azért,, mert rengeteg irat ment veszendőbe 1945 körül, több mázsányi tömeg zúzdába került. Ezek örökre elvesztek a kutatás számára, Tiszaföldvár múltjának alapos és részletes megismerése számára«, Ezért fontos minden "cetli"', újságcikk, okmánydarab, levél,stb., ami előkerül és Tiszaföldvárra vonatkozik. A fenti, részletesebb értékelésemnek eddigi szövegét nagyrészben 1967.év Karácsonyán irtam, akkor gépeltem le a kéziratot is a Tiszazugi Földrajzi Muzeurn számára. Most, 1984.március elején újból legépeltem és az eredeti szövegbe több helyen beleszőttem uj dolgokat is. Ezeket az uj dolgokat, gondolatokat, értékeléseket folytatom most tovább abból az alkalomból, hogy a kézirat minden oldaláról fotomásolatot készített Szlankó István múzeumigazgató, s e fotomásolatok mellé kartotéklapokra én készitettem a magyarázó szövegeket. Nos, ezekből irok ide is néhány dolgot, ahogyan a kartotéklapokon felhasználtam a fenti ismertetésem sok részét is./Az 1967-évi ismertetést most /1984/több helyen javítottam./ Az eredeti kézirat mérete

: 14 centiméter széles, 21,75 centiméter magasjerősen kopott, kissé gyűrött és piszkos állapotban, a lila tintaírás sok helyen megfakult, vagy teljesen eltűnt, igy több helyen értelemszerűen kellett kiegészíteni a gépeléskor. A ma is /1984/ látható neoklasszicista—szecessziós községháza 1901/02-ben épült, 1902-ben avatták fel. Eredeti diszitéseit kissé leegyszerűsítve renoválták az épületet az 1970-es évek legévégn, az 1980-as évek legelején»- - - Talán a pénzromlás igazolását dokumentálja az a fény, hogy az 1766-ban vásárolt porta és ház /községháza/ 20.-Pengőforintba került, mig 1812-ben ugyanennek a háznak az újraépítése 602.-Forint 47 kraj cárba került:kereken harmincszorosa, ha ugyanazon értékekről van szó.Ez utóbbit még pénztörténésszel meg kell vizsgáltatni ! A mai /1984/ tanácsháza mellett, annak északi végében van egy földszintes épület, ehhez épült 1901/02-ben az egyemeletes, mai tanácsháza. Valószínűleg ennek a földszintes háznak a helyén volt a XIX.század elején Ferenczy István jegyző háza, s ezt vásárolták meg 1813-ban özv. Ferenczy Ist.vánnétó.1 /a néhai jegyző özvegye/. Talán. Felmerült az is, hogy forditva:nem a mai tanács-háza északi végében,hanem délre a tanácsházától, a Bajcsy-Zsil inszky utcában fekvő ház volt a jegyzői lak, illetve a mai ház helyén. A mai házban Bódi Imre Állami-Dijas mezőgazdasági termelőszövetkezeti elnök lakik nyugdijban. Ezt az utóbbi véleményt azzal is lehet talán igazolni, hogy az 1893.évi jelentésben szerepelraz 1813-ban vásárolt jegyzői ház 1827-ben "....feljebb emeltetett".- Nos, a mai ház is magasabb az átlagos házmagasságnál, jóval magasabb annál a háznál, ami a mai tanácsházától északra fekszik nekiépülve a tanácsháza északi falának. - - - Tehát az 1813-ban vásárolt .jegyzői lakás: 1./ mostani /1893.évi/ állapotába került, 2./ felmagasították, 3-/ "kideszkáztatott", azaz:kipadlózták, 4./ a meglévő kamrából is szobát alakítottak ki, 5../ az épület másik végibe "kamara tsináltatván" , 6./ uj padlásolás és tetőfedés /"fedezés"/, 7./ uj falkerités. Alapos munkát végeztek, kár, hogy a költségek összegét nem jegyezték föl. Az:®v;ref;templom:tetejét:1827*beh:cseréppel fedik b

e. A kéziratnak ez a része zavaros

. Ha 1827-ben látják el cseréptetővel a templomot A3 hét alatt !!!/,akkor miért irja a jelentés a következőket:"..mert 1787-ben csupán az ev.ref.templom volt cseréppel fedve." 1787/88-ban zsindellyel volt fedve a református templom /más templom meg npm is volt akkor Tiszaföldvárott !/, s 1810-ben ujrazsindelyezték

./:Ld. Szűcs Imre református káplán/egybegyüjtötte/:"Adatok a Tiszaföldvári Református Egyház történetéhez" c. kis mű 5.oldalát ! Tiszaföldvár,1938.:/