Dr. Varga Lajos: Dr. Varga Lajos (Tiszaföldvár, 1893, 1984) / 1571-2012
- 10 Eléggé korá n, 1834-ben ! vállalkoznak a tiszaföldvári nemesek arra, hogy "nemtelen lakos társaikkal együtt" közterheket közösen viselik birtokarányosan. Erről egyezséget is kötnek Heves- és KülsőSzolnok vármegye küldöttségével. íme ! Egy szép reformkorszaki felbuzdulás a "nagy évtizedből", a polgári átalakulás előszeléből ! Persze, a nagy felbuzdulást még sok nemesi visszaélés követte;amint irja a jelentés :". „.nehéz volt nemeseinknek a teljes,szabad garázdálkodásról lemondani t ...V Még sok "munkát" adnak a nemesek hadnagyának és a szolgabírónak« Emiitik az 1783 .évi nagy sáskajárást . Ez ellen ugy "védekeztek" , hogy a hatóságok megszabták, melyik falu mennyi sáskapetét köteles "beszolgáltatni". Természetesen a legjobb sáskairtók a gólyák voltak./:Ld. Varga La.jo s tanár:"A Körös-Tisza-Maros szög földrajza". Szentes ,1939», 43.oldal. Az "Alföldkutatás - Alföldszervezés" c. sorozat I.száma.Doktora értekezés.:/ 1830. : Fellép a " napkeleti gört s" a kolera /cholera/. Ör./eg/ Lévai Mihály biróvilselt ember idegeneknek ad szállást tanyáján, tőlük megkapja a kolerát, meg is hal. 40 nap alatt 160 ember hal meg kolerában, külön koleratemető létesül Tiszaföldvárott . Növekszik a pipázó és borívó emberek száma:állitólag a dohány és a bor a koliera "gyógyszere". /:Ekkor épül Szolnokon a Szent Rókus-kápoln a vagy Kolera-kápolna f ma is megvan^ ha jól emlékszem:az Ady Endre uton. - A mai Rákóczifalva és Rákócziujfalu között 1831-ben koleraemlékmüvet /kis Szent Rókus-kápolnát/ állitanak fel ott, ahol az egykori Gorove-kastélyhoz szép, faárnyékos uton be lehetett menni. Ma romokban "hever", nem törődik vele senki sem, felterjesztésemre, hogy ti. hozzák rendbe, a Megyei Tanács MüveLődésügyi Osztályától nemleges gKi válasz érkezett, jól "megmagyarázta" egy tahácsi bürokrata, hogy miért nem lehet rendbehozatni a kis* késő barokk képtartó fülkét, helyesebben: szobortartó fülkét. Ebben is Szent Rókus szobra volt. Ti. hozzá imádkoztak koleravész idején. Kunszentmártonban már a XVIII.században volt Szent Rókus-kápolna a különböző dögvészek, ragályos betegségek fogadalmi épületeként. Tiszaföldvár lakói főleg protestánsok voltak, igy itt kolerakápolna, szobor,stb. nem keletkezett. Az osztályharc nyilvánult meg abba n, hogyaa gyűlölt jegyzőnek, -Szabó Mihálynak-a házát egy év alat t /1936-ban/ né p;y szer felgyújtották. , Nincs rá adatunk, hogy megtalálták volna a tettest vagy tetteseket. Sok a rossz termés, a szárazásg, túlontúl sok az eső néha,stb. E természeti csapásokat más Írással is tudjuk igazolni. Van a í.luzeum birtokában egy kéziratos jegyzék,amelyen valaki a XIX*szézad első negyedétől feljegyezte az időjárásokat, jó és rossz terméseket röviden;pí."szük termis vót", "insiges esztendő","bő termis volt", stb. Mig végül"is az 1830-as évek vége felé kisérlet történik az időjárási veszedelmek okozta "szük termis"-ek kivédésére. Ez volt az 1837-ben alapitott Báró Podmaniczky-féle "szükséghombár",amiről részletesen szól Szabó Gyul a református kántor, majd még Tiszaföldvárott tanár, 1945 után pár évvel a Dunántuli Tudományos Intézet tudományos munkatársa, progressziv közéleti ember "Visszapillantás a Tiszaföldvári Polgári Társulati Alap egy évszázados történetére" c. müve. Kiadja a Tiszaföldvári Polgári Társulati Alap, 1938., Tiszaföldvár, 1 - 44.oldal.Kitűnik, hogy pénztőke helyett egy gabonatőkével működő, kezdetleges agrágkapitalista szervezet' jött létre, amely főleg a Kiegyezés /1867/ után pénztőkével rendelkező hitelszövetkezet, takarékpénztár,stb. lett,amely szervezet iskolákat épitett Tiszaföldváron, tanitókat fogadott fel és fizetett, járdákat készitett,óvodát épitett, közfürdőt, különféle egyesületeket pártfogolt,stb. 1893-ban már 100 000.-Forint felett volt a vagyonuk. A jelentésben szerepel az evangélikus templom épitése 1855 tavaszától 1857-ig Jtornya is elkészült, harangjait is felhúzták, a tetőzet is elkeszult. E templom felavatása, - nem tudni, mirt, - csak 1860-ban történt .
