Szabó László: A gazdaságtípusok és az építkezés összefüggése a Tiszazugban (Szolnok) / 1562-2012

zásnak. Vasutasok, postások, kubikosok, városi tisztviselők (pl. kunszentmártoni lakosok) telkén is csak szombatvasárnapi tartózkodást tesz lehetővé, s nem nagyobb, s nem más, mint az ismertetett fajta. Legfeljebb ha rendszeres hétvégi kinttartózkodást szolgál tisztviselőknél, alkalmazottaknál, belülről rendezettebb, s nem tartják bent a permetező szereket. Ilyenkor több kunyhóhoz toldást építettek utólagosan. Ezek birtoka a 4—600 négyszögölet ritkán haladja meg, nem annyira kiegészítő üzemág számukra, mint szenvedély, kiszakadás a hétköznapokból, s a természethez való közelítés. Olykor jövedelemkiegészítő, háztartásban szerepet játszó súlyuk sem megvetendő. Mindenesetre ez e rétegnél is a férfiak tevékenységét köti le, nők elvétve kapcsolódnak be a szőlőmunkákba. A szőlőbeli gunyhóban felhalmozott tárgyak nemcsak jelenlétükkel, de hiányukkal is beszédesek lehetnek. Kiegészítő üzemág jellegüket mutatja az, hogy a borászat csaknem valamennyi eszköze hiányzik. Azaz, a szüret után nem a szőlőben, hanem a falusi ház udvarán készítik a bort e gazdaságokban. Hiányoznak a kádak, prés, daráló, léhó, tölcsérek (cserép- és keményfa dongájú), borszűrő kasok, csömöszölők, kotyogók, hordók, s a hordók tisztításához való egész eszközanyag. Ha bort találunk kint, az fonott demizsonokban, üvegekben, igen ritkán kisméretű hordóban van. Feltűnő az is, hogy a permetezés olyan nélkülözhetetlen objektumai, mint a nagyobb méretű meszes vagy permetlé keverő kádak (betongyűrűk befenekelve) szintén nincsenek, s a vizet is máshonnan, valamely közös ásott kútról hordják. A kisméretű szőlőkben egy-két gálicos hordó, amelyben már bort nem lehet tárolni, elegendőnek bizonyul egyszeri permetezésre. Néhány gunyhóhoz hozzáragasztva baromfiól is felmérhető. Ez azonban ritka, s nem jellemző. Huzamosabb kintlétkor egy pár csirkét — hogy friss húst ehessenek — hazulról visznek ki, s ezeket kipányvázzák a ház köré. A toldások nem változtatnak mitsem a magános szőlőbeli gunyhó ideiglenes tartózkodást szolgáló jellegén, szerszámtároló voltán. b) Nagyobb szőlőbeli gunyhó (egy- vagy kétosztatú), beépített tüzelőberendezéssel. Mint a tözelőberendezés is jelzi, ez már állandó vagy állandóbb tartózkodásra alkalmas építmény, sőt nem is áll teljesen magánosan, mert baromfi- és kutyaól, földbe vágott vagy föld fölé emelkedő tapasztott katlanok is találhatók környékén, s külön helye van a venyige csomónak, amely a lefűrészelt gyümölcsfaágakkal együtt tüzelőként felhalmozva áll a gunyhó mellett. Újabban néhol kis üvegezett verandával is megtoldták a gunyhót. A gunyhó környéke rendszerint nincs körülkerítve, de előfordul mégis, hogy a dűlőút felőli részt sövény, lícium vagy más anyagból készült (nád, napraforgószár, léc) kerítés zárja le, 8