Szabó László: A gazdaságtípusok és az építkezés összefüggése a Tiszazugban (Szolnok) / 1562-2012

amelyre többnyire mézvirágot futtattak fel, s kisajtó zárja le. Kapuja többnyire nincs, s ez jelzi, hogy szekérrel, nagyobb járművel nem hajtanak be a szőlőbe. Ennek egyik legrégibb, s minden bizonnyal prototípust is jelentő változata a csőszház volt, amelyet közösen építettek a szőlőcsősznek. Az ilyen házhoz szőlő nem tartozik, csupán kisebb kert veszi körül, amelyben néhány fa vagy lugasszőlő, s egészen kicsi veteményes kert áll. Ezzel szemben hatalmas venyigekazal van, mert ezt járandóságként kapja a szőlőcsősz. A csőszházak az egész területen azonos méretűek nagyjából. 8X4 méter a belterületük, s egy 5X4 méteres szobából, s egy ennél kisebb konyhából állanak. Vályogf alúak, lepadlásoltak (a padlást száraz termények tárolására használják, s kamraként is: füstölt húsok, szalonna stb. ), s héjazatuk nád. Bejáratuk a hosszanti fal mentén egyetlen ajtó, a konyha (pitvar) részen általában ablak nincs, míg a szobában 1-2 60—70 centiméteres négyzet alakú ablakot hagytak. •MIK. * I _ -»<—*-— 8. kép. Szőlőbeli tanya lakózáza külön bejáratú, földbe épített kamrával. Szalevény, Halesz, 1976 7. kép. Csőszház alaprajza. Csépa, Kósa, 1976 9