Szabó László: A gazdaságtípusok és az építkezés összefüggése a Tiszazugban (Szolnok) / 1562-2012

A borkamrában vályog padkákra f ektetett geren­dákon állanak a hordók, s a leve­zető néhány lép­csőn át néhol csúsztató is van, azaz két párhuza­mosan elhelyezett gerenda, amin kö­téllel a hordót le-fel eresztik. A borkamra f alán töklopók, üveglo­pók, fa- és zomán­cos tölcsérek, gu­micsövek, a földön demizsonok (üveg­és újabban mű­anyag) vannak, né­hol pedig felkötö­zött karón aszaló­dó szőlőfürtök, néhány kosár alma, körte. A borkamrá­ban szalonnát, füstölt húst vagy akárcsak nagyobb mennyiségű krumplit sem tartanak, nehogy szaga átjárja a borkamrát, a bor minőségét veszélyeztesse. Itt ugyanis eladásra termelik a bort, s régen a vándorkereskedők, később a Tiszazugi Állami Pincegazdaság nem vett át ilyen bort. A tiszakürti öregszőlőben lakó Zsombik István, akinek lakó­háza egy szobából, egy konyhából, borkamrából és éléskamrából állt, s utólag ezt megtoldották egy kis tornáccal, amelyet lugas­szőlő fut be, udvarán pedig nyári konyha (főzőpadka, katlanok), egy disznó- és egy baromfiól, két nádfalú szín és kút áll, a mellette lévő betonkádakkal, összesen 1624 négyszögölön gazdál­kodott. Állatállományuk egy hízó, 1 malac, 5-6 ültetés tyők, két-három ültetés kacsa volt. Kizárólag szőlő és gyümölcs, illetve köztes (bab, zöldség) termett a szőlőben. Anyósával Gálfy Zsuzsán­nával, feleségével Vékony Máriával éltek ezen a tanyán, s 1923—1946 között született gyermekei (3 fiú, 3 lány) is a szőlőben dolgoztak, amíg el nem kerültek a háztól. A gazda Sternél, egy nagy szőlőbirtokosnál dolgozott, úgynevezett arató volt, s nem a 12. kép. Kút és permetes kádak, hordó a szőlőbeli komplex tanyán. Tiszakürt, Öregszőlő, 1976 14

Next

/
Thumbnails
Contents