Kalivoda Béla: Kisemlős faunisztikai és populációdinamikai összehasonlító vizsgálatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyöngybagoly (Tyto alba) köpetek alapján / 1549-2012

szórványos, vagy ritka fészkelő /Haraszthy 1984./. A további négy faj viszonylag gyakori és az egész ország területén előfordul. Ezek a gyöngybagoly /Tyto alba/, a kuvik /Athene noctua/, a macskabagoly /Strix aluco/ és az erdei fülesbagoly /Asio otus/ /Haraszthy 1984, Kalotás 1987./. Közülük az erdei fülesbagoly a tervezett vizsgálatokhoz kevésbé alkalmas, mert döntő többségében csak rágcsálókat fogyaszt. Ugyanilyen okból - nagyarányú rovarfogyasztása miatt - alkalmatlan a kuvik is. A macskabagoly tápláléka lényegesen kiegyenlítettebb, azonban erdei faj lévén a megyében jelentősége kisebb. Ez az oka annak is, hogy nagy mennyiségű minta, azonos területről és rendszeresen gyakorlatilag nem gyűjthető tőle. Esetlegesen azonban, a faunisztikai vizsgálatokhoz értékes kiegészítő adatokat várhatunk e fajtól. Az eddigiekkel szemben a vizsgálatok elvégzéséhez a gyöngybagoly messzemenően alkalmas. Miután elsősorban épületekben fészkel, viszonylag könnyen, a megkívánt időpontban, megfelelő mennyiségben,azonos területről származó mintákat szolgáltat. Ezen túlmenően ez a faj táplálékát tekintve nem specialista, ezért zsákmányának öszszetétele jól jellemzi táplálkozóterületének kisemlősfaunáját-/Schmidt 1967, Haraszthy 1984./. Ez indokolja, hogy a vizsgálatok elvégzéséhez a gyöngybagolyra esett a választás. 4.1.3. A vizsgálati helyek meghatározásának szempontjai A konkrét mintavételi helyek kijelölését alapvetően meghatározza a vizsgálat módja. Nyilvánvalóan csak azok a helységek vehetők számításba, ahol a gyöngybagoly legalább egy párban költ, s ezáltal biztosított a rendszeres mintavételi lehetőség. Ezért a konkrét helyek csak a gyöngybagoly állomány felmérése után jelölhetők ki. Ebben az előtanulmányban kénytelen vagyok a helykiválasztás további szempontjainak