Kalivoda Béla: Kisemlős faunisztikai és populációdinamikai összehasonlító vizsgálatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyöngybagoly (Tyto alba) köpetek alapján / 1549-2012

tisztázására szorítkozni. Ezek a témából eredő és az adottságokat figyelembe vévő szempontok. A dolgozat céljából fakadóan fontos követelmény, hogy a minták az egész megye kisemlős faunáját és annak területi vál tozásait a lehető legjobban reprezentálják. Ennek érdekében hangsúlyt kell fektetni arra, hogy atermészetközeli- és az . intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területek faunája egyaránt szerepeljen a mintákban. További fontos szempont, hogy a különböző talajtani-, vízrajzi adottságú, területek feltehetőleg eltérő közösségei tükröződjenek a vizsgálatokban. E fenti kívánalmak már eleve feltételezik, hogy a megye minden jelentősebb tája mintavételi helyekkel legyen képviselve, ami minimálisan négy terület vizsgálatát teszi szükségessé. Ezek a Jászság,'a Tisza-mente, a Nagykunság északi része és a Tiszazug, illetve a Nagykunság déli része. 4.2. Adatfeldolgozás 4.2.1. Aszükséges mintanagyság, illetve a becslés hibahatárainak megállapítása A mintaelemszám és a becslés pontossága szorosan összefüggenek egymással. A mintából nyert becslések megbízhatóságát a mintavétel- és a becslés módja is befolyásolja ugyan, a legfontosabb tényező mégis a minta nagysága /Manczel 1983./ Adott zsákmányszerző terület faunájából a gyöngybagoly táplálékválasztása - táplálékszerző stratégiájának optimumzónájában -- nagyjából megfelel az egyszerű véletlen kiválasztás kritériumainak. /Azzal, hogy mely fajok tartoznak az optimális táplálékzónába a későbbiekben foglalkozom, itt elégedjünk meg azzal, hogy ide tartoznak a cickányok és a rágcsálók fajainak jórésze./