Kalivoda Béla: Kisemlős faunisztikai és populációdinamikai összehasonlító vizsgálatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyöngybagoly (Tyto alba) köpetek alapján / 1549-2012

eltérést mutatott, ami azt jelenti, hogy csak együttes vizsgálatuk ad reális képet a táplálékösszetételről. Az ezt "bizonyító részletes adatok az előzetes minta elemzése fejezetben találhatók. A következő tisztázandó kérdés az, hogy a köpetek szárazon felbontását, vagy az áztatásos eljárást előnyösebb a vizsgálatokhoz alkalmazni. A szárazon felbontás lényegesen több időt igényel, azonban a köpetek egyedi vizsgálatának lehetősége révén több információt szolgáltat, mint a másik módszer. Az áztatás igen gyors, azonban a száraz felbontáshoz képest kevesebb információt szolgáltató eljárás, ami a meghatározást is megnehezíti kissé. Az előzetes vizsgálatokhoz ezért az előbbi módszrt alkalmaztam. A két módszer előnyei és hátrányai annyira kiegyenlítik egymást, hogy a vizsgálatok elvégzéséhez egyik mellett sem tudtam egyértelműen, véglegesen állást foglalni. Egyik, vagy másik alkalmazását attól lehet függővé tenni, hogy mekkora a vizsgálandó minta, illetve, hogy milyen értékelő módszereket kívánunk alkalmazni. legcélravezetőbbnek az ép köpetek száraz felbontása és a törmelék áztatása tűnik. Megjegyzendő azonban, hogy kifejezetten gazdasági célií - a populációk nagyságának változását előrejelző -vizsgálatokhoz, ahol elégséges a táplálékmaradványok nagyobb rendszertani csoportokra történő szétválasztása /pockok, egerek, cickányok, egyéb/, feltétlenül az áztatásos módszer az előnyösebb. 4.1.2. A vizsgálandó bagolyfaj kiválasztása Hazánkban eddig 12 bagoly faj került elő /Keve 1984, Bankovics' 1986./. Ezek közül a hóbagoly /Nyctea scandiaca/, a karvalybagoly /Surnia ulula/, a törpe kuvik /Glaucidium passerinum/ és a gatyás kuvik /Aegolius funereus/ csak alkalmilag jelenik meg Magyarországon /Haraszthy 1988./. A réti fülesbagoly /Asio flammeus/, az uráli bagoly /Strix uralensis/, a füles kuvik /Otus scops/ és az uhu /Bubo bubo/