Kalivoda Béla: Kisemlős faunisztikai és populációdinamikai összehasonlító vizsgálatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyöngybagoly (Tyto alba) köpetek alapján / 1549-2012

maradványok alapján komoly nehézségekkel jár, sok esetben lehetetlen. A terület faunáját alkotó fajok mennyiségi viszonyai ennél a vizsgálati módszernél is "bizonyos mértékben torzítottak a madarak táplálkozási stratégiájának optimalizálása- és egyedi eltérések következtében. Az irodalmi adatokat /Honer,1963, Glue,1967, Knorre 1973, Herrera - Hiraldo,1976./ figyelembe véve megállapítható, hogy összefüggés található a zsákmány összetétele és a táplálkozóterület aktuális kínálata között. Különösen figyelemre méltó Knorre /1973./ ezirányú vizsgálata, amelynek során párhuzamosan végzett csapdázást és köpetanalízist, valamint vizsgálta a vadászterületet. E munka eredményei a következőkben foglalhatók össze: - A köpetanalízis és a csapdázás eredményei jó egyezést mutatnak. - A vadászterület kihasználtsága évszakosan változó, a borítottságtól függően. A gyöngybagoly a kevésbé benőtt területeket előnyben részesíti. - Az előző pontból következik, hogy a köpetekben az erdők és a bozótosok alá-, a rétek és a faluszél túlbecsültek. A fentieket figyelembe véve, a csapdázás és a köpetvizsgálat előnyeit és hátrányait mérlegelve arra a következtetésre jutottam, hogy a köpetvizsgálat - korlátait szem előtt tartva különösen alkalmi csapdázásokkal kiegészítve, mind faunisztikai-, mind populációdinamikai vizsgálatokhoz alkalmas és számomra kedvezőbb módszer, mivel alkalmazásával azonos munkamennyiség mellett, megfelelő megbízhatósággal, nagyobb mennyiségű adat nyerhető. Az arlapvető módszer meghatározás után még további finomítások szükségesek. Először el kell dönteni, hogy elégséges-e az ép köpetek vizsgálata, vagy az ép köpeteket és a törmeléket együtt kell figyelembe venni? Előzetes vizsgálataim ezt a kérdést egyértelműen tisztázták. Az ép köpetek tartalma és a törmelék összetétele a mintában szignifikáns