Kalivoda Béla: Kisemlős faunisztikai és populációdinamikai összehasonlító vizsgálatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyöngybagoly (Tyto alba) köpetek alapján / 1549-2012

4. Anyag és módszer 4.1. Anyaggyűjtés 4.1.1. Az anyaggyűjtés módjának meghatározása Kisemlos faunisztikai és ökológiai adatok gyűjtésére alapvetően két módszer vehető számításba, a csapdázás és a "bagolyköpet vizsgálat. A csapdázás közvetlen vizsgálati módszer, amellyel az abszolút populációnagyságra vonatkozó becsléseket tehetünk - ez a köpetvizsgálattal szembeni előnye. Hátránya, hogy rendkívül eszköz- és munkaigényes, ezért egyszerre több helyen, folyamatosan gyakorlatilag alig vitelezhető ki. Ebből következően a vizsgálható mintanagyság kisebb, mint a köpetanalízis esetében. Nem élvefogó csapdák esetében további hátrány, hogy a nagyobb arányú mintavétel természetvédelmi szempontból kifogásolható, élvefogó csapdák alkalmazása pedig további kezelési nehézségeket okoz. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a csapdák fogási hatékonyságának változásai miatt ez a módszer sem ad teljesen pontos képet a terület faunáját alkotó populációk mennyiségi viszonyairól. A bagolyköpetek vizsgálatának előnye, hogy gyorsan, nagy mennyiségű anyag gyűjthető be egyszerre, ami a továbbiakban jól kezelhető, tetszőleges időben dolgozható fel és a gyűjtés természetvédelmi mellékhatásai elenyészőek. Ezek következtében egyszerre több helyen is végezhetők folyamatos vizsgálatok, a vizsgálható mintanagyság nagyobb, mint a csapdázásos módszer esetében, ami a statisztikai elemzések eredményeinek megbízhatóságát növeli. Hátránya, hogy csak relatív populációnagyság becsléseket tesz lehetővé, amelyek csak nehezen, - például csapdázással, vagy a táplálkozóterület felmérésével - korrigáihatók abszolút becslésekké. További hátránya, hogy néhány faj elkülönítése a köpetben található