Kalivoda Béla: Kisemlős faunisztikai és populációdinamikai összehasonlító vizsgálatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyöngybagoly (Tyto alba) köpetek alapján / 1549-2012

A vizsgálatok egyik első feladata annak megállapítása, hogy a zsákmányszerző terület faunáját képező kisemlős fajok milyen arányban fordulnak elő a területen - röviden: a feladat aránybecslés köpetek alapján, egyszerű véletlen kiválasztás esetén. Ebben az esetben egy adott faj gyakorisága a területen meghatározott valószínűséggel megegyezik a faj mintabeli gyakoriságával a kiszámított hibahatárok között. Megfordítva - amennyiben a hiba megengedhető értékét szabjuk meg, a vizsgálandó mintaelemszámot kell kiszámítanunk. Amikor tehát egy minta alapján adott faj arányát kell becsülni, akkor a becslés megbízhatósági követelményéből kiindulva - a becslés /p/ hibahatára adott valószínűséggel /2§(t)-l/ ne legyen nagyobb egy meghatározott értéknél /A/ "p" eloszlását normális eloszlással közelítve az 1. képlet alapján határozható meg a minta elemszáma /feltételezve, hogy a kiválasztási arány elhanyagolhatóan kicsi/. A képletben szerepel a becsülni kívánt arány /p/, amelyet természetesen előre nem ismerhetünk. Belátható azonban, hogy a p.q szorzat p=q=0.5 esetén maximális /p.q=0.25/, ezért a képletben ezt az értéket felhasználva, az így meghatározott elemszámú mintából bármilyen arányt a megadott hibahatárnál nem nagyobb hibával lehet becsülni. A fentieket figyelembe véve készítettem egy táblázatot amelynek segítségével a megengedett maximális hiba és megkívánt megbízhatóság értékeinek megválasztása után gyorsan kikereshető a szükséges mintaelemszám /l. táblázat/. 4.2.2. Alkalmazható statisztikai módszerek és a belőlük nyerhető információk t A vizsgálatok során, az adatok rögzítésekor a köpetekben talált fajok és mennyiségük felsorolása statisztikai értelemben minőségi sor. Ez egyben a további vizsgálatok alapja és a faunisztikai vizsgálatok egyik fontos eredménye.