Vadász István: A legutóbbi másfél évszázad vízrajzi változásai a Tisza-tó térségében (Szolnok, 1994) / 1547-2012
,...vízrajzi változások a Tisza-tó térségében..." Tiszai Téka Vagyis az 1840-es években készült térkép szerint több település valójában szigeten fekszik. A legkisebb ilyen sziget a Tiszavalkot, a Kiskörét és a Tiszaabádot és Tiszaszalókot telepítő árvízmentes terület, de nem sokkal kiterjedtebb a tiszabábolnai, a tiszaderzsi, a tiszanánai és a sarudi "sziget" sem. Gyakorlatilag négy település feküdt egy-egy nagyobb kiterjedésű szárazulaton: Poroszló, illetve a folyó másik oldalán Tiszafüred, Tiszaörvény és Tiszaszölös. A mélyfekvésű, árvízjárta területekkel határos ármentes területek hasznosítása természetesen sok vonatkozásban eltért, de részben hasonló is volt. Az mindenesetre kiemelendő, hogy a vizsgált 15 település és belül természetesen szélsőséges eltéréseket figyelhetünk meg. Tiszaszőlős, Négyes, Tiszanána és Tiszaszalók határának 35—45%-a szántó, Tiszaderzsen viszont ez az arány alig haladja meg a 2%-ot. Fényes Elek leírása szerint Derzs határa "... többnyire lapos, vizes rétekből és legelőből áll: annyira, hogy a 6 úrbéri telek illetőség is úgyszólván kaszállókban van kiadva". A korabeli leírás azonban a legtöbb falu, puszta jellemzésénél megemlíti a vizes, mocsaras viszonyokat. Tiszabábolna esetében különösen kiemeli, hogy a falu a "...Tisza posványos áradásoknak kitett vidékén" fekszik, s az utóbbi áradások nyomán "..kivált kaszállói annyira eliszapoltattak, hogy hol hajdan legjobbszéna termett, ott most gaz, káka, nád vágatik". A szomszédos Tiszavalk határának 1/4 része "mocsár és vízállás" a mellette fekvő Négyesnek "négy mocsárja" van, Borsodivánkát pedig "nagy tó körözi". E dél-borsodi falvak határában egyébként a folyók, patakok, erek, fokok meghatározó szerepet játszanak. Tiszabábolnán a közeli Tisza mellett az É felől lefutó Csincse és a Tiszából kiszakadó fokok, Tiszavalkon az Eger, a Csincse és a Nyárád keríti be a helységet. Négyes határában az Eger és a Tisza, Borsodivánkát pedig az Eger, az Ostoros, a Hór és a Kánya patak okoz vizesedést. E természetes vizeket mesterséges tavak is kiegészítik: Borsodivánka É-i részén Orczy István földesúr angolkertjét ékesítik az Eger vizéből nyert tavak, Négyestől ÉNy-ra pedig a "malom-tó" 100 holdnyi területe duzzasztja vissza az Eger patakot Négyes határától D-re, a Tisza által képzett "Horgasok köze" után, a Borsod és Heves vármegyék határát jelentő Eger pataktól D-re újra magasabb térszín található. Ez a terület a Rókahát és a Rábolypart térsége, mely az 1840-es években készült térképeken Hangácsként szerepel: homokos altalajú, árvízmentes terület. Ettől D-re találunk egy nagyobb kiterjedésű, árvízjárta öblözetet, mely Ny-on a Bödönös-laposban végződik. Az árvízmentes térszín határa Poroszlótól É-ra azonban újra a Cserő, illetve az Eger vize közelébe nyomul: a földvár, az Akasztódomb és a Kölesföld határrészek magasabb fekvése következtében. Innen D-felé, végig, a poroszlói Sóháton át egészen Magyarád-pusztáig árvízmentes partvonal található. Itt azonban egy újabb hatalmas, árvízjárta öblözet van: a "Báb Er Lápossá", vagyis a határának alig 28%-a volt szántó, illetve 3
