Vadász István: A legutóbbi másfél évszázad vízrajzi változásai a Tisza-tó térségében (Szolnok, 1994) / 1547-2012
Tiszai Téka Vadász István Laskó patak és a Kis-Tisza torkolatvidéke. A sarudi határ tulajdonképpen hat szigetre és egy félszigetre van szabdalva. Maga a belterület (és Hídvég puszta) ugyancsak egy nagy árvízmentes szigeten fekszik, további négy sziget látható azonban még a falu DNy-i határában: "Bálna Telek hát", "Panyita Domb, továbbá a "Zabere-halom" és a "Zab-halom". A Kis-Tisza partja mentén is volt egy árvízmentes sziget: a "Kisfordítótól a Nagyfordítóig" terjedő hát. Nem véletlen, hogy Fényes Elek is így jellemzi Sarud határát "1884 hold posványos és mocsaras hely, miután a határt a Kis-Tisza és a Laskó nevű patak nedvesíti". Tiszanána és Kisköre egy-egy árvízmentes szigeten van. Tiszanánáról feljegyezték, hogy "... déli határát pedig az árvíz rongálja", Kisköréről pedig szintén tudjuk, hogy 5080 holdnyi legelője "mocsáros, miután határában a Tisza folyik". Az óriáskanyarokat fejlesztő Tisza másik oldalán, Kiskörével szemben helyezkedik el a pusztataksonyi határ. Itt a vizes laposok és a tiszai rétek területe meghaladja a 2300kat. h.-at, az ártérből kiemelkedő térszínen pedig gr. Szapáry József uradalma található. Az 1780-as években épített "Mirhó-gát" vezet át a tiszaszalóki határba, ahol a határ többmint 70%-át szántónak mondja Fényes Elek. Mind a szalóki, mind a tiszaabádi határban jelentős a homokterületek aránya, nem véletlen tehát, hogy a tiszaabádi határnak is csak az É-i, ÉK-i része a "Tisza rétje", illetve a víz járta terület. É-felé haladva találjuk Tiszaderzset, ahol jóformán az egész határ árvízjárta vidék. A tiszaderzsi és a tiszaszölösi határ között pedig teljesen vízborította térség van: itt sok, Tiszából kiszakadó fok Tiszaszentimre, Tiszaigar, Tiszaörs, de részben még Kunmadaras határába is eljuttatta az árvizet. Érdemes megemlítenünk Tiszaszőlős határában a Nagyaszó és a Kisaszó nevű határrészt, melyek az ártérből kiemelkedve már az 1800-as években is szántóul szolgáltak. Ugyancsak érdekesek a Tiszaszőlőstől Ny-ra lévő szigetek: a Nagy-sziget, a Kis-sziget és a "Bornyu-sziget". Különösen jellegzetes e szigetek egyikén fekvő "Sziget-szőlő", mely árvíz idején a faluból gyalogosan megközelíthetetlen volt. Ehhez hasonló, szigetszerű szőlő van még Tiszavalktól DNy-ra, az Aramocs, illetve a poroszlói határban, a Tisza melletti Aponháton. A 15 kat. h.-nyi Aramocsról tudjuk, hogy "...mivel az árvíz körül futja és sokszor 1/3 része állig van ki a vízből, szőllő termelésre nem használható, gyümölcsöt és más veteményt inkább terem". Tiszaszőlősről É-ra, Tiszaörvény határában az árvízmentes térszín egészen a Tisza partjára fut ki. Ez nem véletlen, hisz Örvénytől É-ra, ÉK-re a homokbuckák egészen az ártér pereménél kezdődnek. Itt, a császlódi <Me/ó'helyig később még gátat sem kellett építeni. Magas, homokos parton van a tiszafüredi belterülettől É-ra fekvő szőlő is: "Tiszai-kert" a neve. Itt azonban az árvízmentes térszint vonala t egy félholdhoz hasonló ívet alkot, majd a belterület K-i peremén fekvő "KornyikLő - t szölö '^megkerülve, tagolt partvonallal K felé; az egyeki határba vezet át. 4
