Vajkai Aurél: A magyar népi orvoslás kutatása (2012) / 1543-2012

II, 18

NÉPI ORVOSLÁS

17

17 Pl. Szent Margit egy beteg nyakát tehénganéjjal kötözte be (Bl. Margit legendája. Nyelvemléktár VIII. Bp., 1879. 17).

18 L. Reizner, Komáromy, Alapy stb. müveit.

19 «A mi boszorkányaink lényegileg kuruzsló asszonyok s kisebb számban ugyanilyen foglalkozású férfiak voltak.» (Komáromy Andor, Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Bp., 1910. XXIII).

80 Ethn. 1908, 199. , „ . . ,.

81 Meliusz Juhász Péter, Párbeszéd. Közli St. Weszprémi, Succmcta medicorum Hungáriáé... Biographia. Wiennae, 1778. II. 47.

88 Századok 1872, 285 ; Ethn. 1943, 59-23 Káldi György, Istennek szent akarattya. 1682 (Ethn. 1943, 254).

24 Csúzy Zsigmond, Evangéliumi trombita. Pozsony, 1724. (Ethn. 1944, 97)-86 Nagy Ferencz, Az egy, igaz, és boldogító hitnek elei. Eger, 1767, 127. Részleteket közöl a Nyr. 1876, 114—6, 210—i, 254.

26 Melius Péter, Herbarium. Kolozsvár, 1578. (Közli Ipolyi Arnold, Magyar

■ 27^xvi. századi magyar orvosi könyv. Közzéteszi Varjas Béla. Kolozsvár,

I943' 39pi4<Szemerem Testnek megh keteteserll. Fekete Ebnek verewel kend megh az haznak falayth meg oldatyk az ketel. Uo. 317.

29 Páriz Pápai Ferenc, Pax Corporis. Kolozsvár, 1690.

30 Weszprémi, id. mű. II. и.

31 Pl. XVI. sz. Magyary—Kossá id. mű. III. 285 ; 1717. Uo. II. 216.

32 RÁcz Sámuel, A' borbélyi tanításoknak első darabja . . . Pest, 1794- J45>

3 33 Kiss József, Egésséget tárgyazó katechismus . . . Sopron, 1796. 105 7.

31 Néma Mester. Pozsony és Pest, 1802. 62—3, 90.

35 Molnár János, Orvosi törvény . . . Székesfehérvár, 1814. 163.

36 A gonosz tétemények által is kórságosakká lehetnek a kis gyermekek. (Csapó

József, Orvosló könyvecske. Pozsony és Pest,1791.27°)- Bűbájos vesztés leírását 1. Házi orvosságok. Vátzon, 1795. 13. A Néma Mester-t 1. Vajkai, Borsavölgye, 73- ,

37 Egy «tudákos idegen vén asszony» gyógyított így Somogybán. Magyar Kurír, 1794. I. TermTKözl. 1887, 516. A Bétsi Magyar Merkúrius 1795-benarról m, hogy a parasztok súlyos kelésüket melegített pipával kisütik stb (TermTKözl. 1889, 59_)

38 Gvadányi József, A falusi nótáriusnak elmélkedései, betegsége, halala és testamentoma. Pozsony, 1796. Ötödik paragraphus 51—57. 121—2, 123—145 stb.

39 Baponás lóorvoslás. TudGyüjt. 1835. VI. 113. Babonás orvoslások. Döbrentei Gábor, Régi Magyar Nyelvemlékek. II. 1842.

40 Pl. Dabronc = a testnek tüzes kihányása. TudGyüjt. 1839, XII. 3.

41 Temesváry művéhez 112 orvos és 160 bába szolgáltatta az anyagot (12.000

adat!), ami az orvoskar részéről igen szép teljesítmény, mert pl. Berde 12.000 kiküldött kérdőívére csupán négy orvostól érkezett válasz. , ,,

42 Temesváry szerint a «népies szülészet»-re jellemzők : 1. Anepben élő hit a tul‘ “világi (gonosz) szellemekben, boszorkányban, szemverésben, rontásban. 2. A tisztaság ’ iránti érzék teljes hiánya. 3. A vérvesztesség jelentőségének nem ismerése, a vérzés kedvező megítélése. 4. Bizalmatlanság a tanult bába, orvos ténykedése iránt (id. mű 118).

43 Vö. K. Marót, Zur Entwicklungsgeschichte der Volkskunde in Ungarn. Ungarische Jahrbücher 1938, 126. kk.

44 Vajkai Aurél, Népi orvoslás a dunántúli búcsújáróhelyeken. Magyarságtudo-46 E kis gyermekvers néprajzi jelentőségét már korábban is felismerték, igaz, hogy egészen más szemlélettel magyarázva (Hasznos Mulatságok 1830. I. 401).

' 46 M. Népr. IV. 376.

47 Legnagyobbrészt az EtSz. és a Szófejtő Szótár adatai.

48 Magyary—Kossá, Magyar orvosi emlékek II. 290.

49 M. Népr. IV. 321.-2