Vajkai Aurél: A magyar népi orvoslás kutatása (2012) / 1543-2012
18 VAJ KAI AURÉL II, 18 50 Vö. Ethn. 1938, 371. 61 Ethn. 1902, 132. 58 Magyary—Kossá, Magyar orvosi emlékek III. 411. 58 Ethn. 1901, 352; Vajkai, Népi orvoslás a Borsavölgyében 113 ; Magyarságtudomány 1943, 89. 51 Magyary— Kossá, Magyar Orvosi Emlékek II. 210. 55 ^CÍIWARTZ Elemér, Karsai Géza, Bálint Sándor, Szendrey Zsigmond Szendrey Ákos, Vajkai Aurél és mások írásai egy mindinkább kibontakozó tudományágról tesznek tanúságot. 1 58 Németországban is Andree alapvető munkája óta (R. Andree, Votive und Weihegaben des katholischen Volkes in Süddeutschland. Braunschweig, 1904) inkább a század huszas—harmincas éveiben irányul a figyelem a vallásos jellegű népi orvoslás területére, főleg Rudolf Kriss kitűnő tanulmányai révén (R. Kriss, Das Gebärmuttervotiv. Augsburg, 1929 ; — Die religiöse Volkskunde Altbayerns. Baden b. Wien, 1933 • —' Volkskundliches aus altbayrischen Gnadenstätten. 1933; — Die Schwäbische Türkei Düsseldorf, 1937). 67 ^ ^an^ses idejéből származott nagy orvosi papirusz (Berlin) feljegyzése szerint a születendő gyermek neme előre megtudható, ha a nő vizeletét külön-külön búzára és tönkölyre öntjük és megfigyeljük a magvak kicsirázását. Hasonló próbát közöl a marosvásárhelyi orvosi kézirat. (XVI. századi magyar orvosi könyv. Közzéteszi Varjas Béla. Kolozsvár, 1943, 367). A würzburgi klinikán 100 terhes nőt vizsgáltak meg ezzel a metódussal, az eredmény azonban nem volt kielégitő (Deutsche Med. Wochenschrift. 1933, 23. 885). 88 Verebély Tibor, Orvosi Hetilap 1927, 478 ; Berde, id. mű 295—6. 89 Kiss Lajos, A szegény asszony élete 345 ; Luby Margit, Debreceni Szemle 1935, 371-80 Magyary—Kossá Gyula, a méregtan professzora megvizsgálásra érdemesnek ajánlotta a veszettség régóta ismert gyógyszerét, a higanyt. (Magyary—Kossá, Magyar orvosi emlékek I. 361). 81 A fentebb idézet,, marosvásárhelyi XVI. századi orvosi könyv egyedül a fog betegségeire 125 receptet tartalmaz, a receptek főalkatrésze különböző növény. 82 Vajkai Aurél, Az ősi-i javas ember. Ethn. 1938, 354 ; — A csatkai búcsú. Ethn. 1940, 17 ; Berde, id. mű 118. kk. ; Illyés Gyula, Puszták népe. i5. fej. 83 Berde id. mű 297 ; Kandra Kabos «lélektani csodáb-ról beszél, a «babonák» csodáiban a távolérzés, delejezés, hipnózis, szuggesztió megnyilatkozását látja (Magy. Mythologia 3Ó3) ; Laufenauer a boszorkányságot igyekszik orvosilag megmagyarázni, nem sok eredménnyel (Laufenauer Károly, Előadások az idegélet világából, 1899). 61 Magyary—Kossá, Magyar orvosi emlékek II. 43. 88 Nyáry Albert, NÉ. 1909, 135 ; Jungbauer is hajlik arra, hogy a szemölcsöt szuggesztív alapon el lehet hajtani (Jungbauer, id. mű 75). 88 TermTK. 1892, 289; vö. Ethn. 1937, 152. 87 Illyés Gyula, Puszták népe. uo. 88 A régi kéziratos orvoslókönyvek, Házipatikák állatorvosló része is sokkal észszerűbb az emberorvoslásnál, kevesebb bennük a varázslatos gyógyítás. Pl. a csíksomlyói kézirat (1570—80) 91 eljárása közt csak két eljárás veszi igénybe a természetfeletti erőket (Magyar Gazd. Tört. Szemle 1899, 215). 89 Mátyus István, Ó és Üj Diaetetica. 1787, IV. 26. 70 M. Népr. II. no. 71 Tálasi István, A Kiskunság népi állattartása 91—92. 79 «. . . minémű szorgalmatos gonddal, minden szegről-végről szed öszve a parasztember valamelly orvosságokat kaphat, ha marhájának valami baja vagyon stb.» RÁcz Sámuel, A borbélyi tanításoknak első darabja . . . Pest, 1794. 365_6. 73 Tolnay Sándor többször ír a juhászok gyógyeljárásairól, hasonlókép «az együgyű, és tudatlan emberek» vélekedéseiről (Tolnay Sándor, Barmokat orvosló-könyv. Pest, 1795, 246, 258 stb.). 74 Patikai LuKÁTsnak . . . oktatásai. Pest, Buda, 1792. 62.
