Vajkai Aurél: A magyar népi orvoslás kutatása (2012) / 1543-2012
16 VAJ KAI AURÉL II, 18 Népi gyógymódjaink legtöbbje megtalálható szomszédainknál, bőven akad olyan hím meg a rómaiakig vezethető vissza, valóban a tudományos kutatásnak első lépései közé tartozzék, hogy e tényeket körülhatárolja, pontosan fogalmazza. A nagy kérdésekben (pl. eredet kérdésében) minél szélesebb körű ismeretanyaggal (nyelvészet, orvostörténet) lásson a munkához. A tudomány építőmunka, csak előre megfontolt terv nyomán, jól megmunkált alapfalakra, tartós építőanyagból, méterről-méterre haladva építhetjük fel szerény házunkat, vagy helyesebben : várunkat. JEGYZETEKÉS IRODALOM. 1 Vö. О. V. Hovokka—A. Kronfeld, Vergleichende Volksmedizin. Stuttgart, 1909. I: XIV; Gustav Jungbauer, Deutsche Volksmedizin. Ein Grundriss. Leipzig u' Berlin, 1934. r 5 ' Gyakorlati cél vezeti Temesváryí műve (Előítéletek, népszokások és babonák a szülészét koreben Magyarországon. 1899) anyagának összegyűjtésére ; Berde Károly A magyar nép dermatologiájá-ban (1940) elsősorban az orvosokhoz szól. 3 «Néprajzunknak a népi orvoslásról szóló fejezete azt a néphittömeget és azokat a népszokásokat gyűjti egybe, amelyek az emberi és állati betegségek gyógyítására vonatkoznak.» (M. Népr. IV. 193.) 1 Berde, id. mű 5. — Mellőzve itt Lehmann, Wuttke, Negelein, Hoffman_ Krayer, Solymossy (M. Népr. IV. 286) meghatározását és magyarázatát, megemlítjük, hogy Verebély Tibor Orvostudomány és babona c. előadásában Löwenfeldéí fogadta el (Orvosi Hetilap 1927, 474) ; Verebély a babonás gyógyítások közé sorolja a «népi kezelések»-et, a természetes gyógymódokat, a homeopathiát, elektromagnetizmust, szuggesztiót stb. 5 Vö. NÉ. 1939, 201 Vajkai Aurél, Népi orvoslás a Borsa völgy ében. Kolozsvár, 1943. 7. 6 Berde, id. mű 4. 7 Az anyagot tisztán azon az alapon, hogy mennyiben támaszkodik a tapasztalatra, helyes megfigyelésre (ahogy Szendrey Zsigmond teszi, M. Népr IV 193) osztályozni nem lehet és ezen a címen pl. nem hagyhatjuk el a régi népies orvosló könyveket 8 Jungbauer, id. mű 4. 8 Berde, id. mű 4. 10 Pl. Bicsérdy Béla, A halál legyőzése. Fogaras, é. n. (1925) ; Kurt Hickethier, Lehrbuch der Antlitz Diagnostik. Halle Saale, 1926. 11 Pl. a M. Népr. IV. kötetében Szendrey Zsigmond a Szokások (Születés, gyermekkor stb.) fejezetében. 12 Pl. a svájciak kérdőíve a népi orvoslás adatainak gyűjtésére (Otto Stoll, Die Erhebung über «Volksmedizin» in der Schweiz. Zürich, 1901 ; Hoffmann—Kreyer, Fragebogen über Volksmedizin in der Schweiz. Basel, é. n., Hovorka—Kronfeld id. mű. Temesváry is a szülészet körébe tartozó hiedelem-szokásgyüjteményét voltakép orvosi szemlélet alapján osztja fel. 13 Pl. Seyfarth Carly, Aberglaube und Zauberei in der Volksmedizin Sachsens. Leipzig, 1913 ; Jungbauer i. m. ) Szendrey Zsigmond, Betegség, gyógyítás. M. Népr. IV. 14 Lényegében véve ezt a rendszert követte Berde Károly A magyar nép dermatológiája és Vajkai Aurél a Népi orvoslás a Borsavölgyében c. művében. “Nádasdy Ferenc nádor betegségét háziszerekkel gyógyították (1555. Demkó , ..^ITb*AN> A magyar orvosi rend története. Bp., 1894. 293). Előkelőink téteményben, kötésben hittek, a betegnek tudós asszonyt ajánlottak (1626. Magyary-Kossa Gyula, Magyar orvosi emlékek. III. Bp., 1931. 338), az román kuruzslását is elfogadták (1668. Teleki Mihály levelezése. IV. 263). 16 A Maloe majalis (Isten tehene) 1781-ben hivatalos szer (Magyary—Kossá, id. mű II. 208), a népi orvoslás ma is használja (Ethn. 1895 209).
