Cibakháza nagyközség szervezési szabályrendelete (Cibakháza, 1932) / 1520-2011

III. FEJEZET. A közgyűlés nyilvánossága. Zárt ülések. A képviselőtestületi tagok jogairól általában. Az érdekelt tagok. Tárgyalási rend. Határozathozatal. Szavazás. A közgyűlés ügyrendje. Zö.%. A közgyűlés általában nyilvános és azon a hallgatóság a részére kijelölt helyen résztvehet. A hallgatóság tetszését vagy nem-tetszését nem nyilváníthatja. Rendzavarás esetén az elnök a rendzavarókat, esetleg az egész hallgatóságot a közgyűlési teremből eltávolíttathatja. Zárt ülés elrendelésekor hallgatóságnak a termet el kell hagynia. tfr.i. Ha az ügy különleges természete indokolja, a közgyűlés zárt üléssé alakul. Mindenkor zárt ülésben kell tárgyalni azokat az ügyeket, melyeknek nyilvánosságrajutása a) az állam vagy a község érdekeit, b) az egyes egyének jogos magánérdekeit vagy jóhírét veszélyeztetné; — valamint azokat az ügyeket, melyeknek zárt ülésben való tárgyalását 9 c) közerkolcsiségi szempontok tesznek kívánatossá, — végül cl) a széksértési ügyeket. A zárt ülést, ha a előző bekezdésben felsorolt esetek közül valamelyik előfordul, az elnök rendeli el, más esetekben a közgyűlés — minden vita kizárásával és egyszerű szavazás útján — szótöbbséggel mondja ki. A zárt ülésben hozott határozatot mindég nyilt ülésben kell kimondani. A közgyűlésen — tekintet nélkül arra, hogy ki milyen jogalapon tagja a képviselőtestületnek — megjelenési, tanácskozási, indítványozási joga van a képviselőtestület minden tagjának. Szavazati joga is általában minden képviselőtestületi tagnak van. Az előző bekezdésben foglalt általános szabálytól eltérőleg a) az a tag, aki valamely ügyben közvetlenül érdekelve van, az annak az ügynek tárgyalásában nem vehet részt és szavazati jogát nem gyakorolhatja; b) az a tag pedig, aki a község közjavadalmait haszonbérli, vagy a községgel szerződéses viszonyban, avagy éppen perben áll: a község közjavadalmaira vonatkozó, vagy a szerződéses, illetőleg peres viszonyból eredő semminemű ügy tárgyalásában nem vehet részt. Az érdekeltség kérdését bármelyik képviselőtag felvetheti, sőt — ha ilyen esetről tudomása van — kötelessége is felvetni. Az érdekeltségi szabályok szigorú megtartása felett egyebekben a közgyűlés elnökének kell őrködnie, aki az érdekeltséget elnöki hatáskörében állapítja meg. Az érdekeltség megállapítása elnöki jog. A tárgyalás alá vett ügyben saját személyére nézve érdekelt tag a közgyűlésen az ügy tárgyalása és a határozathozatal alatt jelen nem lehet és a közgyűlési teremben nem tartózkodhatik. Az ügyek a meghívóban közölt tárgysorozat szerinti sorrendben kerülnek tárgyalás alá s ettől a szabálytól eltérésnek csak_ akkor lehet helye, ha az arra vonatkozó indítványt a közgyűlés magáévá teszi. Az indítvány felett vitának helye nincs. Amíg valamely ügy határozattal eldöntve nincs, addig más tárgyra áttérni nem szabad. Ugyanazon ülésen a már egyszer letárgyalt és határozattal eldöntött ügy újból tárgyalás alá nem vehető. A határozatot mindig az elnök mondja ki. A közgyűlésen — a-^/T^-ban foglalt szabályok szemelőtt tartásával — a jelenlevők határoznak. Kivétel a fenti szabály alól az az eset, amikor a törvény bizonyos esetekben máskép rendelkezik. A tárgysorozatra került ügy feletti döntés határozathozatallal történik. A határozat vagy egyhangú, amikor az előadói javaslat ellen senki sem szavazott, vagy szótöbbséggel hozzák.