Cibakháza nagyközség szervezési szabályrendelete (Cibakháza, 1932) / 1520-2011

Napirend előtti felszólalás. A széksértés és annak büntetése. A közgyűlés jegyzőkönyve. A szavazás rendszerint felállással, illetőleg ülvemaradással történik. Minden esetben azonban — tehát akkor is, ha ellenindítvány nincs és az vélelmezhető, hogy a határozat egyhangú lesz — névszerinti sza­vazást kell elrendelni, ha a) azt a törvény előírja, vagy b) tíz tag írásban kívánja, avagy * c) az elnök vagy főjegyző azt szükségesnek tartja. A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a főjegyző felolvassa a tagok névjegyzékét, a jelenlevő tagok pedig nevük felolvasásakor „igen" vagy „nem" szóval szavaznak, kivételes esetekben (p. o. ver­senytárgyalás) a szavazás tárgy vagy személy megnevezésével tör­ténik. A szavazatokat a főjegyző jegyzi fel. Szavazatok csak a névsor olvasása alatt fogadhatók el. A névsor felolvasása után az elnök a szavazást berekeszti. A sza­vazatok eredményét a főjegyző összeállítja és kihirdetés végett az el­nöknek átadja. Az elnök rendszerint nem szavaz. Szavazategyenlőség esetén elnöki jogán dönt. A közgyűlésen a tárgysorozatra felvett ügyek tárgyalása előtt felszólalásnak helye nincs. Aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy a köz­gyűlés tagjait sértő kifejezésekkel illeti, ha sértését rögtön vissza nem vonja és a sértett; illetőleg a közgyűlést meg nem követi; — nemzet­vagy társadalomellenes magatartást tanúsít, vallási gyűlölséget szít; — botrányos magaviseletével a tanácskozást zavarja — széksértést követ el. A széksértésben elmarasztalt tag 100 pengőig terjedhető és köz­igazgatási úton behajtható bírsággal sújtható. A bírság a szegényalap javára, illetőleg olyan nemlétében szegényügyi célra fordítandó. A bírsággal sújtott tag, ameddig a kirótt bírságot le nem rótta, a közgyűlésen nem vehet részt. A közgyűlés jegyzökönyve a község egyik legfontosabb okmánya, melynek megszerkesztésére, hitelesítésére, megőrzésére a községi fő­jegyzőnek kiváló gondot kell fordítania. A jegyzőkönyv szerkesztésére a vonatkozó törvényes szabályok irányadók. A jegyzőkönyvet a községi főjegyző a közgyűlést követő legfeljebb 3 napon belül elkészíti és nyomban hitelesítés alá bocsátja. Ugyanígy hitelesítés alá bocsátja a jegyzőkönyvbe szószerint fel nem vett fon­tosabb eredeti okirat és szabályrendeletpéldányokat. Ha a közgyűlésből a jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldött hitelesí­tők a közgyűlés jegyzőkönyvét — bármi okból is — nem hitelesítették, a főjegyzőnek kötelessége, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésének ügyét a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába — első pont alatt — kitűzze s azt a közgyűlés határozatilag hitelesítse. A főjegyző a képviselőtestületi gyűlések jegyzőkönyveiben az egyes jegyzőkönyvi pontokban foglalt határozatok végrehajtása iránt tett intézkedések iktatószámát a bal hasábban maradó üres helyre fel­jegyezni köteles. A községi képviselőtestület gyűléseiről szóló eredeti jegyzőköny­veket gondos írással, jóminőségű papírra, időálló tintával kell írni és időrendben összegyűjtve kell megőrizni és évfolyamonként pontos tárgymutatóval kell ellátni. A jegyzőkönyveket időközönként tartós kötésbe kell köttetni.

Next

/
Thumbnails
Contents