A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010

térkép), mert a terepbejárás során találtunk hullámtéren belüli nem ártéri területeket is. Ezeket a magas ártéri (már a Szolnok-(Mező)túri síkhoz tartozó) hullámtéri területeket az ember teljes mértékben kihasználja, szántóföld vagy erdőtelepítés található rajtuk. A tájat 5 élőhelyegyüttesre tagolhatjuk (DEÁK 2010): hullámtéri holtágak; kubikgödrök; hullámtéri gyep-erdő mozaikok szántókkal, gyümölcsösökkel; folyópartok, medrek növényzete; gátnövényzet. A Hármas-Körös partja mentén szinte mindenhol megtalálható a füz-nyár ligeterdő szélesebb vagy keskenyebb sávja. Ezek az élőhelyek ökológiai folyosóként Jelmagyarázat mintaterület | vízrajz ~gát kistájhatár Hármas-Körös ártér Körösszög " Szolnok-(Mező)túri sík j Tiszazug 2 km 9. térkép. A kistájhatárok és a gátak egymáshoz viszonyított helyzete biztosítják a környező fragmentált tájak közötti kapcsolatot és az átjárhatóságot a fajok számára. A Hármas-Körös ártérének sajátos élőhelyei a mocsárrétek, melyek kizárólag e kistájon őrződtek meg ilyen nagy kiterjedésben és természetességben (ilyen mocsárréteket találhatunk a Gatyaszár-laposon, a Dinnyés-laposon, a Kerekes-zugban és a Gyiger-zug melletti egykori Nagy-rétből megmaradt mocsári növényzettel borított területen). A 27