A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010

hullámtéren maradt holtágaknak, kubikgödröknek fontos szerepük van. Például sajátos mikroklímát kölcsönöznek a tájnak, madarak számára költő- és táplálkozó helyek, növelik a faji és élőhelyi biodiverzitást. A gátak tetejét és mentett oldali részét általában löszsztyepprétek borítják, hullámtéri oldalukon vagy a mentett oldaluk peremén mocsárrétek, magassásrétek, ártéri magaskórósok is kialakulhatnak (DEÁK 2010). A kistáj a Berettyó-Körös-vidék középtájhoz tartozik. A Szolnok-(Mező)túri-sík löszszerű üledékekkel fedett hordalékkúp-síkság. Határai kevésbé tisztázottak. A terepbejárás rávilágított arra, hogy a sík keskeny sávban egészen a Kékes-laposig benyúlik. Északon határos a Tiszafüredi-Kunhegyesi-síkkal, a Hortobággyal, nyugaton a Szolnoki-ártérrel, délnyugaton a Dél-Tisza-völggyel, északkeleten és keleten a Dél-Hajdúhátsággal, a Nagy-Sárréttel, Dévaványai-síkkal, a Körösmenti-síkkal. A mintaterületbe benyúló részét a termékeny feketeföldjei miatt teljes egészében felszántották. Még a hullámtérre eső részeit is. A kistájon található már a mentett oldalon elhelyezkedő nagy kiterjedésű ültetett tölgy-szil-kőris ligeterdő is, mely több védett faj számára ad otthont. Főbb települései Mezőtúr, Kisújszállás, Mesterszállás, Karcag, Túrkeve, Törökszentmiklós, Tiszaföldvár, Örményes, Mezőhék, Kenderes. Martfű. A Nagykunság középtájba soroljuk (MAROSI-SOMOGYI 1990). 28