A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010

folyamszabályozások előtt a Hármas-Körös árvizei határozták meg e táj arculatát, amit a Tisza visszaduzzasztó hatása is befolyásolt. A Körösszög déli határa a Veker-érnél, nyugati határa a Nagyszék-hát és a Tési-hát vonalában húzható meg a növényzet, a felszínmorfológia és az egykor elöntött területek kiterjedése alapján (DEÁK 2010). A kistáj északon a Tiszazuggal, északkeleten pedig a Hármas-Körös árterével érintkezik. A Körösszög a Berettyó-Körös középtájhoz tartozik. A kistáj felszínének morfológiai jellegzetességei az egykori Tisza által körbefolyt lösz-maradványfelszínek. A réti csernozjom, mészlepedékes csernozjom, mélyben sós és szolonyeces réti talajokkal fedett hátakon löszgyepek, ritkán rétsztyeppek találhatóak, de előfordulhattak rajtuk tölgy-szilkőris ligeterdők is. A lösz-maradványfelszínek folyóvízi vagy szikes agyaggal, iszappal kitöltött ősmedreit szolonyeces réti talajok, mélyben szolonyeces vagy szolonyeces csernozjom réti talajok borítják, melyek vízutánpótlása csak a csapadékvízből és a talajvízből származott. Ez segítette elő a szikesedésüket már a folyószabályozások előtt is. Az ősmedrek peremén réti szolonyec talajú padkás szikesek alakultak ki ürmöspusztákkal, tiszántúli típusú mészpázsitos szikfokokkal, vakszikekkel, szikes rétekkel, cickórosokkal, löszgyepekkel (DEÁK 2010). A Körösszög területén végig megtalálhatóak ezek az ŐsTisza által kialakított „szigetek", és ősmedrek, ezért a Kékes-lapos és a tőle délre található területek is még a Körösszöghöz tartoznak, Kunszentmárton városával együtt. A Tiszazug a Dél-Tisza völgy, a Körösszög és a Szolnok-(Mező)túri sík által körbeölelt terület, mely az utolsó jobb parti Ős-Tisza-meder (Kékes-lapos) külső nádas, gyékényes sávjától kezdődik. Főbb települései Csépa, Szelevény, Cserkeszőlő, Kungyalu és még Tiszaföldvár, Cibakháza, Tiszakürt, Tiszainoka egyes részei is hozzátartoznak. Tiszazug a Duna pleisztocén hordalékkúp-síkjára épült tökéletes síkság, melynek kicsi a relatív magasságkülönbsége. Két nagyobb ENY-DK-i csapásirányú futóhomokos felszíne van, a Tiszaföldvár-Cibakháza valamint a Tiszainoka-Tiszakürt-Tiszaug-Tiszasas-CsépaCserkeszőlő települések határában elterülő területek, melyek a Duna-Tisza közi homokhátság szerves, egyenes folytatásának tekinthetőek. A Tiszazug a Szolnok(Mező)túri síkkal együtt a Nagykunság középtájhoz tartozik. A Hármas-Körös ártér kistáji elnevezés Deák J. Á.-tól származik (2010), de a terület a Magyarország kistájainak kataszterében (MAROSI-SOMOGYI 1990) a Körösmenti-sík DNY irányban meghosszabbított kistájával feleltethető meg. Mint ahogy az elnevezésből is adódik a táj teljes egészében a Hármas-Körös ártéri területeit foglalja magában. Az ártér területe nagyrészt egybeesik a gátak által határolt hullámtér területével, de ez nem minden esetben igaz. A gátakat nem mindenhol építették az ártér peremére (9. 26