Szolnok megye földrajzi nevei (Tiszaföldvár, 1976) / 1514-2010

A névanyag tanulságul szolgálhat a későbbiekben elnevezések, névadások szempontjából is, hiszen a feltárt anyag meggyőzhet bennünket arról, hogy mi módon nevezték meg eleink az egyes határrészeket, utcákat, s ennek alapján, ezt a hagyományt folytatva tudunk majd valóban jó neveket adni újabb

v utcáinknak, létesítményeinknek. A földrajzi nevek gyűjtése megyénkben szép előzményekre tekhV. vissza. A megye 69 önálló igazgatású településéből több mint harmincban már folyt gyűjtés egyrészt és elsősorban a Damjanich Múzeum, másrészt a Jászberényi Tanítóképző Pőiskola irányításával. Ezt a munkát szeretnénk általánossá és egységesebbé tenni a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete segítségév«:?. Terveink szerint a gyííjtés munkáját a megye pedagógusai, önkéntas néprajzi gyűjtők, a honismereti szakkörök tagjai, tanítóképző főiskolai hallgatóink végzik, illetve mindazok, akik erre a munkára vállalkoznak . A gyűjtés befejeztével nyelvészek végzik a névanyag ellenőrzését, és ők készítik elő kiadását is. A gyűjtés szervezését és lebonyolítását a Szolnoki Damjanich Muzeum és a Jászberényi Tanítóképző Pőiskola Nyelvi - Irodalmi Tanszéke vállalta. II. A földrajzi név fogalma "Földrajzi névnek nevezünk minden olyan nyelvi alakulatot, amelyet a földfelszín természetes /hegy, patak, sziget, sivatag, stb./ vagy mesterséges /csatorna, út, duíő, település/ részleteinek azonosítására kisebb vagy nagyobb közösségek használnak /Fábián-Földi-Hőnyi: A földrajzi nevek és megjelölések! írásénak szabályai Akadémia Kiadó, Bp,^ 1965." 6-8,/