Szolnok megye földrajzi nevei (Tiszaföldvár, 1976) / 1514-2010

A fentiek alapján össze kell gyűjtenünk a települések b elte••A ..A r ü 1 e t 6 n az utcák, utak, terek, közök , átjárók, falurészek /Alvég, Felvég, Szögvég

. Kisjárás/, jelentősebb udvarok, házcsoportok /Hatház

/, egyedülálló házak /Beöthy-kúria

/, nevezetes épületek /Bömböld

e, Bugyi.gyá

r/ neveit; a határban pedig a határrészek /

Alsónyomá

s, Szől

ő, Erdő

/, dűlők , dulőrészek, hegyek, dombok, hai mok, magaslatok, völgyek, gödrök, szántók, rétek, kaszálók, gyümölcsösök, szőlők, források, árkok , patakok, csatornák, folyók, ta~ vak, halastavak, mocsarak, dulőutak, gyalogutak, ösvények, keresztek, szobrok, erdők, erdőrészek, erdészházak, leshelyek,, vágások, irtások» fasorok, névvel jelölt fák, töltések, gátfeljárók, régi malmok , csárdák, kocsmák, legelők, delelőhelyek, csapások, itató-kutak. stb, neveit, ha ezek egy-egy hely azonosítására /más területektől, helyektől megkülönböztetésre/ szolgáló tulajdonnevek.' Persze nem mindig egyszerűi dolog eldönteni, hogy egy-egy földrajzi köznév mikor vált, válik földrajzi tulajdonnévvé. A Nyomás, Járás nevek talán még köznévi szerepuek, de tulajdonnévként is u funkcionálhatnak, sőt ma már a régi fogalom eltűntével azok is. Mindenképpen földrajzi tulajdonnévnek tekintendők az ilyen alakulatok abban az esetben, ha megkülönböztető elemmel bővültek /alsó, kis

? felső

, stb ./ Ha a gyuíjtő nem tudja megállapítani a nevek köznévi vagy tulaj -.1» . Á donnévi jellegét, feltétlenül jegyezze le, de jelezze kételyét.'A nehézséget legtöbbször az okozza, hogy a földrajzi tulajdonnévvé válásának folyamata még nem fejeződött be, és a név átmeneti megjelölésként funkcionál. A földrajzi nevek sajátos csoportját alkotják az úgynevezett államigazgatási nevek /község- és városnevek, eset/ ** leg tanyák, határrészek nevei/.' Ezeket a Központi Statisztikai Hiva-