Szolnok megye földrajzi nevei (Tiszaföldvár, 1976) / 1514-2010
16 nagybirtok-rendszer nem alakult ki a történelem folyamán, a kiváltságos helyzet következtében. Ugy tűnik, hogy pzeken a helyeken gazdagabb és sajátosabb névanyaggal találkozunk, mint a papi vagy a világi uradalmak területein I Kljlön gondot jelenthet az .erciok^ nevezete^ _fák neveinek gyífjtése. A Jászságban például egy településhez rendszerint egy erdőfolt /telepített/ tartozik , s ennek rendszerint Erdcj a neve akkor is, ha erdőnek már nyoma sincs. Ha két erdőcske van a település határában, ^kkor a nagyobb vagy a régebbi az Er^lő nevet viseli, a másik pedig _Kis^erdő^nek mondatik, vagy tréfás "fcjolondos" névvel bír /Jászapátin például Hanyattlöki /. A nagyobb erdőterületek egyes részeinek nevét az erdőkerülők, erdészeti szakemberek vagy az erdőben dolgozók ismerik alaposabban, a település lakói általában kevésbé, Céfszeríí megkeresni az Erdőrendezőség Állami Szolnoki Erdőfelügyejőségét, hogy a résziétes üzemi térképek alapján az erdőkben is jpbban tudjunk tájékozódni. Vapnak tréfás hangulatú földrajzi nevek /Hanyattlöki, Utasi-sarokj Pista-saro k, Pista-sark a, Körifszaros-csárda , stb./. Eleknek a neveknek a szerepe a megjelölésen túl a gúnyolódás, csúfolódás. Némelyikük a társadalmi elküjönújlés funkcióját is betölti. Jászapátin például a Dávid váro s cigányok lqkta falurész volt, a Trügyvé g pedig a szegényebbek falurésze. Az adatközlők általában nem szívesen beszélnek a kellemetlen hangulatú, durva jelentésű nevekről. Különösen vigyáznunk kell arra, l}ogy a csúfolódó hangulatú nevek iránt ne azon a falurészen érdeklődjünk, amelyikre vonatkozik, mert könnyen "elnémul" az egyébkent igen jó adatközlő is.
