Szolnok megye földrajzi nevei (Tiszaföldvár, 1976) / 1514-2010

- 14 kell viszont a mondák, babonás történetek éi=j más folklór természetű adatok feljegyzésekor. Folklór jellegű adat c§ak akkor rögzíthető, ha legalább 2-3 adatközlő tájékoztatása alapján győződhettünk meg annak lécéről, közismert voltáról. Ha ilyen közlés csak egy embertől származik, nem tekinthető adatnak. Igep fontos módszertani elv, hogy ne kényszerítsük az adatközlőt arra, l^ogy időzavar, figyelemlanyhulás miatt fsetleg kitalált nevet /neveket/ mondjon. Olykor persze gyanús nevek is érdekesek lehetnek, hiszer) annak alapján találhatunk rá a csakugyan használatos névre. Nagyon ügyeljünk arra, hogy rákérdezésünk, érdeklődésünk sok szempontú Jegyen. A határrészre való rámutatás rákérdezés mellett arra is célszerű sort kerítenünk, hogy különböző hiedelmek, babonás történetek iránt érdeklődjünk, mert lehet, hogy- éppen a történet "juttatja eszébe" adatközlőnknek a nevet. A gyíjjtőnek számítania kell arca is, hogy különösen az idősebb adatközlő^ terjengősen mesélnek ifjú- vagy fiatalabb koruk élményeiről, és csak azután "hajlandók" két-éhünknek engedni, miután megismertették saj^t magukat a gyujtőyel. !-•:•• t nagyon türelmesen végig kell hallgatnunk^ ha nem akarjuk elveszíteni a jó adatközlőt, 1 Megeshet, hogy egy-egy idősebb ember szemében gyanús lc-sz a gyűjtő, mert úgy véli "földösszeírás" lesz. Ezért fontos, hogy a beszélgetés célját nyomban a £ első találkozás alkal.a au.val. pontosan és az illető nyelvére lebontva közöljük.! Számítanunk kell arra, hogy a kataszteri térképen található nevek nem esnek egybe, nem egyeznek meg a paraszti névadás helyi szokásaival. Nem biztos, hogy a kataszteri térkppen található neveket használta a nép, s ha használta is, esetleg más alakban. Ebből az következik, hogy nem csupán a kataszteri t^rk ép neveit kérdezzük,