A Duna - Tisza-csatorna tiszazugi vonatkozásai (Tiszaföldvár) / 1511-2010
- a szállító utakat feltüntető tárkép szerint kelet felől Szolnoknál és Szögednél csomóznak a szárazföldi és a viziutak, s ugyancsak a két várostól ágaznak szét nyugat, északnyugat és délnyugat felé. A két város közötti tiszai szakosz: a Tiszazug 450 négyzetkilométere, Csongrád, Szentes és Hódmezővásárhely térsége kiesik az országos forgalomból, o magyar mezőgazdasági fejlődés holtterei lennének» A Tiszaföldvár - Martfü-i Podmaniczky-uradelom pár évvel az itt ismertetett felterjesztés időpontja előtt 35 360 font gyapjút, rengeteg gabonát ás dohányt, 1859-ben 9000 pozsonyi mérő repcét azállit Tiszaföldvár - Mert f\l"től olcsó viziuton Szolnokig, s onnan rettenetes költséggel vaeuton vagy szekereken Pestre./»Egy pozsonyi mérői 62,5 literi/,Mennyivel egyszerűbb, olcsóbb és egy átrakással kevesebb lett volna Pedtig viziuton szállítani I A "Három Birák Urak" természetesen elsősorban nem Báró Podmaniczky János érdekeit, hanem a maguk, az árutermelésbe belekóstolt porsszti réteg érdekeit nézik, 1867/68-ra már sok a módos, 3Őt n gen gazdag paraszt Tiszaföldvárott, aki árut termel, nemesitett lovst tenyészt, remonda-lovakat tart, bükkönyt, lóherét termeszt, sőt zöldséget, kendert, káposztát, burgonyát, dinnyét,A gazdagparaazti réteg kialakulása az 1846,évi örökváltcág-intéakedézükre vezethető vissza,amikor is Báró Podmaniczky János a felszabadított tiozaföldvári jobbágyoknak már eleve differenciáltan adja a kiosztott földeket,de gondol a korcsmárosokra /az ő borát is azok árusítják !/, a bsromorvosra, a falusi sebészre, az uradalmi mérnökre, a vozsenyi révészre, a Kuezorgó-csárda bérlőjére, stb,,stb, Nemcsak a módos, árutermelő gazdák vannak a csatornaépítés mellett, hanem a házas és elsősorban a házdtlan zsellérek /"más házán élők"/,mert munkaalkalmat, kenyeret adott volna hosszú időre és lehetőséget a földvásárlásra, - Merem állítani 1 ha idejében megépül a fent ismertetett két nagy csatorna, hamarabb jelennek meg az agrárindusztrializálódás előjelei, nem következtek volna be a nagyrévi és tiszakürti arzénes gyilkosságok, a tiszaktirti tömeges ^angyalcsinálások"/»ugyanezek a Berettyó Sebes-Körös környékén isíCaökmő, Kornádi:/, Kovács Imrének kevesebb alkalma lett volna megírni a "Néma forradalom" c, müvét, Féja Gézának a Viharsarok c, nagyszerű müvétj kevesebb lett volna az el- és kivándorlás, nem alakul ki az a rettenetes nyomor, amit a "maiak" már nem is hisznek, amiről Veres Péter, Szabó Pál, Sinka István, Somogyi Imre, Féja Géza, Szabó Zoltán,stb. adtak hirt, vagy még előbb az agrárszocialisták,vagy a "másik oldalról" az emberség hangján Vadnay Andor, Csongrád vármegye müveit alispánja/*"A Tiszamellékről - Tanulmány az alföldi munkáskérdésről", Budapest, 1900.1/, nem lennének szabolcsi és egyéb "feketevonatok", kevesebb a Penészlek I Egy öntözött, belterjesen müveit, jó és komplex közlekedési hálózattal ellátott térség keletkezett volna,ahol a belső import ás export /tájegységek között/ kiegyenlített, ahol permanens a
