A Duna - Tisza-csatorna tiszazugi vonatkozásai (Tiszaföldvár) / 1511-2010

- s munkaalkalom ás folyamatosan növekvő az árutermelés, A továbbiakban a folyamodványukban jól "odamondanak" a tiszaföldváriak ! Nem vállalhat felelősséget a kormány azért, hogy az országos kölcsön tekintélyes részét ugy ruházzák be vizi ut építkezésekbe, hogy közben a Pesttel való közvetlen közlekedési lehetőségtől majdnem elzárt tiszai vidékek érdekei háttérbe szorulnak, a újból csak ott 3egitenek /Szeged/, ahol már eddig is kedvező kereskedelmi és ipari viszonyokat teremtettek. Az osztó igazságot /mai kifejezéssel élvei"a ±ervszerü,arányos fejlődés-fejlesztés" törvényét/ as az országos érdeket emlegetik folyamodványukban, A kettő moat egybeesik, mert az "osztó igazság" törvénye azt diktálja, hog;/ ne legyenek egyik részről elmaradott, másik részről kiugróan fejlett /más területek róvására/ torilletek, nogy az agrártőkés időszakra jellemző árutermeiéanelc értelme legyen, anyagi eredménye ! Mit követel az osztó igazság és az <rszágos érdek ? "••».hogy nem csak egyes kiváltságos város birjon a köalekedéa minden kitelhető neméveljhanem más kiterjedtebb vidékek kereskedőini érdekei is felkaroltassanak, főleg midőn azok a vasúti hálózattól majd nem teljesen elütvék", Bizony,eléggé területekről vsn szó ! A K'özép-^iszavidék /a mai Szolnok megye területe/, a két Sárrét, a Nagykunság, a Hajdúság, Hortobágy, Körös-vidék.Két csatorna /é3 minden, ami velük jár/ és sok kelet-középeurópai nyomorúság, szellemi és gazdasági hátramaradottság tünk el, vagy lesz jóval kisebb, i Természetesen számadatokkal, a csatornák megépitése után a területek távolságainak "csökkenésével" is bizonyítanak, igazolnak a tiszaföldváriak Valóban I A Csongrád - Kecskemét - Pest csatornavonal jóval rövidebb n Szeged - Pest-i vonalnál. Különben az 1840» évi 38.törvénycikk is a Csongrád - Pest vonalat jelöli a 1841-ben már többen készek voltak részvénytársaságot alapítani a csatorna megépitésére, S érdekes 1 A XVIII században még Bécs is helyesnek találja a magyarországi csatornaépítéseket, no

et viszont ellentáll. Igen ! Mögöttük van a Martinovics-féle össze esküvés, a magyar közgazdászok, tudósok, költők, irók "néma forradalma", a reformkor, s reform-országgyűlések, a devalváció körüli tapasztalatok a "hálátlan" magyar nemesség réizéről, Széchenyi, Wesselényi, Kölcsey, Kossuth, az európai forradalmi konstellációk,,,.,. De érvelnek tovább a tiazaföldváriak "•••».a Pest Csongrád központi csatorna által, nem csak Csongrád, Békés, Arad és íieves K./külső/ Szolnok megyék, kiterjedt vidékei, Nagy és Kis Kunság s pest Solt megye sőtt /így l/a hármas Körös általi összeköttetés folytán, még Zaránd megye sőtt Erdély is, közlekedési ipara és kereskedelme nevezetes lendüle tet nyelrne, de még a nagy népességű Csongrád, Kecskemét ás Nagy Kőrös városok homokos síkságainak öntözés általi termékenyítése is tetemesen elő segitetnék,•...." íme J A korszerű csőkutas öntözés előfutára 115 évvel ezelőtt !