A Duna - Tisza-csatorna tiszazugi vonatkozásai (Tiszaföldvár) / 1511-2010

- 1 A "Három Birák Urak" ürügyén»... A Duna-Tisza-csatorna parasztszármazúsu megálmodóiról szólnák,akik 1867/68-ban a maguk darabos nyelvén,de józan ésszel próbáltak "beleszólni" a Duna-Tisza-esatorne sokrétű és nehéz dolgába. Szerény tisztelgés lenne ez az Írás három alföldi magyar település /kettő Szolnok megyei/ száz év előtti lakói és parasztbiráií Dósa György, Gyovai János és Nagy János Uraimék előtt. Magénak a csatornának a gondolata, terve a római korszakba, - tehát az ókorba-* - nyúlik vissza,majd egyik megvalósításaként a Vác térságébői kiinduló C3örsz-árok ás Kis-árok rendszerét vehetjük fiatalabbnak, Dr. Fodor Ferenc szerint az isz. VIII.századból való, s a Tisza jobb partján, a mai Ároktő-ig nyúlt. Az árokrendszerre utalnak a Jászárokszállás, Ároktő, Kis-árok, Pusztahidvég, Ásvány, Atány, stb. földrajzi nevek.- Az ókori, római parancsra jazig munkával készült árokrendszer ugyancsak a Dunától indult ki Kiskunhalas felé, majd Kiskunfélegyházától délre elhaladva átvág a Tiszazug-ba Caápa és Tiszasas községek között és folytatódik kelet felé: Öcsöd - Szeghalom irányába. Ma is látható darabjait "Ördögárok"-nak hivja a nép. Bedekovich Lőrinc, hires földmérő mérnökünknek a XVIII - XIX.század fordulóján készített térképéén még jól látszik az Ördögárkok nyomvonala... E régi árkok funkciója azonban nem a közlekedés, hanem a védelemi sáncok ezek tulajdonképpen /:Dr. Patay Pál régész kutatása nyomán:/. Határozott gazdasági-közlekedési célként a XVIII.században vetődik fel a Duna-rTisza-csatorna terve: a merkantilizmus osztrák válfajaként megjelenő kameralizmus egyik eredményeként - egyrészt. E - ránk magyarokra nézve pokoli tervben Magyarország a zsir-, bőr-, gyapjú-, gabona- és ásványkincs ellátó belső gyarmat lett volna a fellendülő osztrák-cseh ipar számára. A csatornaterv a XVIII.század második felében kialakuló fiziokrata nézeteknek is kedvezett: a kiemelten kezelt mezőgazdaság termékeinek folyamatos elszállítását segítették volna a csatornák. - Másrészt viszont érdekes, hogy a XVIII.században és a XVIII-XIX.század fordulóján gazdaságpolitikái ismeretekkel is rendelkező, a magyarság gazdasági fellendülését /az osztrákkal szemben is néha !/kivánó és szolgáló zseniális mérnökeink is Hazánk viziut-hálózatának nagyarányú kiépítésében gondolták a fejlődést megoldani. A teljesség igénye nélkül gondoljunk csak Vedres István "A Tiszát a Dunával öszvekapcsoló uj hajókázható csatorna" c. müvére /Megjelent Budapesten, 1932-ben a "Magyar Irodalmi Ritkaságok" c. sorozatban. Első megjelenési éve Szeged, 1805./, vagy Mikovényi Sámuel, Beszédes József, stb, csatornaterveire.....Ezek indítéka már nem a belső gyarmatosítás szolgálata volt, ezek a tervek már beletorkollottak a reformkorszakba, sőt, a reformkorszak már uj csatornaterveket is eredményezett, pl. 1841-ben. A Magyar Szabadságharc után az önkényuralom is foglalkozik a Duna-Tiszacsatorna tervével, majd a dualizmus kora is, a két világháború között pedig egészen 1944 közepéig felszínen tartják, ígérgetik, tervezik a csatorna