A Duna - Tisza-csatorna tiszazugi vonatkozásai (Tiszaföldvár) / 1511-2010

- 2 megépítését. A II. világháború már itt-ott s Kárpátokon belül is zajlott, nyilvánvaló volt a nagyon közeli összeomlás,de a kormánypárti vagy a kormányhoz közelálló lapok még mindig cikkeznek a Duna-Tisza-csatorna megépítéséről /Függetlenség, Uj Magyarság, Reggeli Magyarország,stb./ Igaz, évekkel 1944 előtt Horthy Kormányzó Szolnoktól Szegedig utazik a Tiszán hajóval,ankéteket tartanak a kormányzó jelenlétében. 1943.október 20-án, szerdán állást foglal a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet a Dunaharaszti Cfyón - Kecskemét - Ujkécske nyomvonal mellett. Ti. a XIX-XX.század folyamján több terv is született. Ezeket általában három csoportba lehet osztani: 1./ Zsiliprendszerek nélküli, un. "alacsony vezetésű" csatorna.Ez Szeged térségében érte volna el a Tiszát. 2./ A kilenczsilipes, un. "magas vezetésű" csatorna. Ez Tiszakécskánél vagy Csongrádnál érná el a Tiszát. 3./ Akadt egy fantasztikusnak,de nem kivihetetlennek látszó terv issa DunaTisza közi magashátságon nem zsiliprendszereken vezetne a csatorna, hanem alagútban /hajózható alagútban !/, igy a nagyon költséges kilenc zsilip helyett "vízszintben" érné el Csongrád vagy Tiszakécske vagy Szolnok térségét. /:Ilyen, működő, hajózható alagut—csatornák vannak már eléggé régen Japánban, Franciaországban, a U.S.A.-ben,stb.:/ - Az egyik főlényegről azonban az elmúlt 250 év alatt keveset beszéltek a közvélemény előttía víztartó rétegek - akár mesterséges - biztosításáról a csatorna alatt és általában a csatorna térségében, hogy a csatornamellék eredeti felszín alatti vízháztartása megmaradjon. E feladat "rázósabbnak" látszik, mint maga a csatornaépítés. S valószinüleg költségesebb is. A Duna-Tisza-csatornára vonatkozó tanulmányok, törvénytervezetek,rendeletek, térképek, metszetek, számitások, mérések, cikkek, értekezések, könyvek és előmunkálatok, stb. egy kisebb könyvtárat tesznek ki $ sőt, ha az egész Európát átfogó viziut-tervekkel foglalkozó német, osztrák, cseh, lengyel, jugoszláv /szerb/, bolgár, görög tudósok Írásait vesszük, még nagyobbacska könyvtár is kikerekdnék.... e Kérdés t Mit 3zólt a csatorna-tervhez a magyar parasztság, vagy annak valamennyire Í3 kiemelkedő képviselője, pl. egy falusi biró. Milyem ismeretekkel igyekeztek ebbe az országokat átfogó tervbe,annak Duna-Tisza-csatorna-i részébe beleszólni ? Erre kapunk részben választ 1867/68-ból három Közép-Tisza-vidék-i községiCsongrád, Kunszentmárton és Tiszaföldvár biráitól, levelezésükből, "felterjesztéseikből".- A három település közül allegmozgékonyabb Csongrád városi tanácsa,amely már a Magyar Szabadságharc előtt is élt felterjesztéssel 1841-ben a Duna-Tisza-csatorna megépítése ügy< ben, sőtiazoknak, akik a csatorna csongrádi torkolati részét és a hátsági átvágást segítik megépiteniíingyen földet adott volna a város a Bokros-i résteken, azoknak pedig, akiknek a földjén vezetett volna a csatorna,pénzbeli kárpótlást vagy földcserét ajánlottak föl. A XIX.század közepén már van fogalmunk a megfordíthatatlan folyamatról