A halfauna vizsgálata a Hortobágy - Berettyó-főcsatornán (1985) / 1500-2010

amelyről 1799-ben Szél Mihály kisújszállási pákász egy határvillongási perlekedés során, tanuként eskü alatt vallotta: „ A Berettyó a világ leglassúbb folyója. A Berettyó valóságos folyását onnan állitja bizonyosnak, hogy midőn a többi vizeken fáradozván a Berettyóra is elértek, szemeivel látta, hogy az mozogván folydogált. A közepe tiszta volt és partyait fennálló nádak mutatták ki, a többi viz pedig állott. M Ez a szemelyvény Győrffy István Nagykunsági krónika cimü müvéből származik, ami nagyon jól ábrázolja a régi Berettyót. Szűcs Sándor pedig igy ir a régi Berettyóról a Régi magyar vizivilág cimü könyvében: „ Az öreg Berettyó Bakonszegnól szeinte meder nélkül terült szét a mocsár birodalmában, és csak Bucsa alatt, az Ecseg-pusztán került holmi lapos partok közé, a Mezőturnái ömlött a Körösbe. Fő viziut a Berettyó volt. De ennek a medre 3akonszegnél elveszett, s nagy parttalan vize „ mozogván folydogált " merre kanyarodott a mocsár birodalmában azt csak pákásszem fedezhette fel. " A Ballai hid alatti szakasza csatorna flöget ölt, de itt aég találkozunk ártéri kiöntésekkel, kanyrokkal^ de sokkal ritkábban. Mezőtúrt elhagyva erősen csatorna jellegűvé vélik, itt már rendkivül egyenes lefutásu, nagyobb kanyarokkal nem találkozhatunk.A főcsatorna Mezőtúrtól nem messze, km-re kettéágazik és igy ömlik bele a Hármas-Körösbe. Mindkét ágát - árviz esetén - zsilipkapu választja el a Hármas-Köröstől. A folyószabályzások során kialakult holtágak és kubikgödrök is találhatóak az árvizvédelmi törltésen belül. Levágott kanyarrészre lelhetünk a 26fkm-könél is. A főcsatorna által szállitott viz mennyisége változó. Vizjáráséban évente jét maximum figyelhető meg: a karatavszi