A halfauna vizsgálata a Hortobágy - Berettyó-főcsatornán (1985) / 1500-2010

u.. fO<f. laténál folytattam vizsgálatokat. A csatornák közül ki kell emelnem a Kis-Berettyót. Egyedül a főcsatornával áll összeköttetésben - mint élővizzel - és a mellette lévő halastavakkal. Halfaunója viszont teljes biztonsággal állitom, hogy a főcsatornából származik. Keletkezését nagyon nehéz lenne meghatározni. Többen élnek abban a tudatban, hogy a Kis-Beirettyó a Berettyó szabályozásánál levágott kanyarrész, ami az idők elteltével feltöltődött» Ezzel megyarázzák vizének sekélységét. Az előző állitással ellentétben hallottam olyat is, ami azt igazolja, hogy a Kis^Berettyó már az 1910-es években is igen sekély vizű volt.A folyószabólyzások pedig - mintmár emiitettem - 1890ben éertek véget.Vizét a mellette lévő halastavak táplálják, melyekbe a viz szivattyúzással kerül a főcsatornába. Vize tehát a halastvak vizével együtt cserélődik. A Kis-Beret*yót a főcsatornától egy kisebb zsilip választja el. A Hortobágy-Ber

etuyó lefutása nagyon érdekesen alakult: a Villogó csatorna torkolatétól felfelé rendkivül egyenes lefutásu, kanyarokban szegény, erősen csatorna jellegű; a Villogó csatorna torkolatét elhagyva viszont egyre sűrűbben követik egymást a nagyobb kanyarok nagy ártéri részekkel és a kanyarok által bezárt termékeny, füves területekkel. Ezeket a kanyarok által bezárt temékeny, füves legelőket az itt élt. őslakosság zugoknak nevezte el, melyek nemcsak régebben, hanem ma is az állatok legeltetésére szolgálnak.A zugok neveket is kaptak, melyek ebben a sorrendben követik egymást: Gyilkoszug, Kórézug, Bokrszug, Templomzug, Terehzug, Gyűrűzug, Bensezug,, Farkaszug és a Kis-Berettyó által bekeritetc zug, a Malomzug.Ezt a kanyarokban gazdag vizszakaszt a szabályzások során nem háborgatták, itt lelessul a viz sebessége