A halfauna vizsgálata a Hortobágy - Berettyó-főcsatornán (1985) / 1500-2010

-15- U : '0<r -<5*3 A fajok mennyiségi arányéra vonatkozó adatok Abegyüjtöti példányok fajonkénti megoszlását a III. táblázat szemlélteti, amely évenkénti tagoláában és összesitve is közli az eredményeket. Mivel a vizsgálat évei során különböző intenzitással zajlott a gyűjtés, nem lenne reális az évi adatok összegzéséből következtetni az egyes fajok állomány alakulására. A bodorka /Rutilus rutilus/ azért szerepel a legnagyobb számban, mert egy 1985-ös gyöjtés alakalmával a Nagykunsági l-es Öntözőcsatorna torkolatánál több mint 600 db-ot sikerült fognom. A bodorka előfordulása a főcsatornában nem tekinthető gykorinte, közönséges faj. Vízinövényekkel benőtt ártéri részeken nagy számban fordul elő. Jellemző faj. Igen jelentős a főcsatorna törpeharcsa /Ictalurus nebulósus/ állománya. Tavasz elején tömegesen előfordul a mederben, nyáron pedig akár a vizinövények között sekély vizbén akár a meder legmélyebb pontjain keressük mindenhol rátalálunk. Gyakori és jellemző tfga faja a főcsatornának. Az ezüstkárász /Carassius auratus gibelio/ szintén igen nagy mennyiségben fordul elő. A horgászok horgára a törpeharcsával együtt igen nagy mennyiségben akadnak. Számuk csökkenését, az 1985 májgs-juniusában lezajlott halpusztulással magyarázom, annak ellenére, hogy az aránylag SZÍVÓS, tárgtürésü fajok közé tartoznak. A halpusztulás idején a viz felszinére felvetett halak közöot leggyakrabban az ezüst kárászt láthattuk. A halpusztulást a vizcsere hiánya, a viz megállása okozta. A koranyárai áradás miatt bezárták a főcsatorna zsilipkapuit, és egyrészt a nagy mennyiségű oyigént kivánó vizinövények, másrészt a mezőgazdasági műtrágyák vizbe juttatása oxigén-hiányhoz vezetett. Ez a halpusztulás erősen megtizedelte a főcsatorna