Németh Gyuláné: Túrák a Bükkben és táborok Odorváron (Tiszaföldvár, 2009) / 1457-2009
árán, végtelen hosszúnak tűnő idő alatt, mégis sikerült magam végig vonszolni. És még hátra volt egy meredek, görgeteges lejtő a táborig. Ezen úgy jutottam fel, hogy Gyalus segített. Hol húzott, hol támaszt tartott a lábam alá. A reggel 9-től este 5-ig tartó túra után igazán jól esett, hogy Király Jutka és Vereb Tünde megmelegített sólettel várt bennünket. Az esti táborgyűlésen pedig dagadtam a büszkeségtől, amikor Csaba bejelentette, hogy az addig oly mélységbe leszállt hölgyek korelnöke vagyok. Pár hónap hí ján 49 éves voltam akkor. Hajmeresztő eseménye volt a tábornak a Szűcs Imre, Baráth Barna és Szilák Laci „hőstette". A Sromfeld Aurél kürtőben dolgoztak. Mindhármuk lámpája bedöglött Elindultak vakon fölfelé és el is jutottak az ácsolatíg Ott találkoztak Csabával és Domjánnal. akik elébük indultak akkor, amikor a várt időre nem jöttek fel. Mivel Szűcsinek volt már előbb is két könnyelműségből adódó, magát veszélyeztető ügye, Csaba megbüntette őket azzal, hogy egy hétig az Odorvári barlangban kell dolgozniuk. Ebben a táborban ott is bontottak azzal a reménnyel, hogy összeköttetést találnak a Hajnóczy barlanggal. A 3 fiú nagyon megharagudott Csabára. A tábor népe, nagyon igazságtalanul a fiúk mellé állt Nem látták be, hogy a táborvezető iélelős az emberekért. Nem mérték fel, hogy mennyire veszélyes volt ez a vállalkozás. Az előbbiekben már említett hatalmas vendégsereg még nem ment el, amikor jókor reggel megérkeztek a látogató családok számosan, és a két kolléganő szakszervezeti üdülésen szerzett ismerősei két autóval nyolcan. Ők sátrat is vertek. Rettenetes lett a népsűrűség és még mindig jöttek. Ha az időjárás nem minket sújtott volna leginkább, azt mondanám, hogy az égiek ránk néztek, mert vihar készülődött és elkergette az egynapos látogatókat Vihar ugyan nem lett, de lehűlt az idő. Az idegen barlangászok is távoztak, a barlangban pedig másnap komoly munka kezdődött. Ekkor fedezték fel és mérték a Jubileumi járatot. Az első mért hossz 103 m volt. Amikor később Csaba és Miklós Gabi rajzolta az új járat térképét, már 150-200 m körül volt a feltárt járat hossza. Meglátogatta a tábort iskolánk igazgatója Huszár László és családja. Megállapította, hogy nagyon sok ember van a viszonylag kis helyen. Nem szabad ide ennyi embert hozni f Mondta, azt pedig nem is érzékelhette ottlétük rövid ideje alatt, hogy mennyire nem lehet kézben tartam, értelmesen foglalkoztatni ekkora tömeget. A nap folyamán szerét ejtette az Emivel való négyszemközti beszélgetésnek. Úgy éreztem, az iránt érdeklődik, hogy mi jól viselkedünk-e. Persze ez csak megérzés volt, ismerve az előzményeket. A telefonok nagyon makrancoxkodtak. A közben megérkezett Tóth Imrével és a vele jött idegennel bővült 4 fős csapat küzdött az életre keltésükért Egy csoport számolta Reményfv Laci mérési adataiból a jelölt pontok koordinátáit Gyula e két csapat között ingázva igyekezett nekik segíteni. Majd Skultéti Évával és Varga Zolival lement a Lakóbarlang alatti hegyoldalba ellenőrizni a cserszömörcéket Ennek előzménye a következő volt Gyula valahol olvasta, hogy ez a növény ritka, főleg Dunántúlon fordul elő. Az Odorvár oldalában valamelyik előző évben talált néhányat, ami felkeltette az érdeklődését. Bejárta a hegyoldalt és megállapította, hogy ez a növény egy jól körülhatárolható területen fordul elő. Kíváncsi volt rá, hogy régi telep maradék példányai, vagy új, gyarapodó állomány kezdete. A cserjéket határoló sokszög sarkpontjain lévő fákat festékkel megjelölte és úgy gondolta, hogy a fenti kérdés pár évben ismételt megfigyeléssel eldönthető. A régi odoros Kis Imre is a táborban volt, igyekezett a tábor hasznára lenni. Egerbe vitte Gyulát a Reményfv Lacitól kölcsön kapott műszerekkel, számitógéppel. A telefonosok bajlódtak a barlangban a készülékekkel. Kiderült, hogy a kábel is zárlatos, nemcsak a készülékek hibásak. Fényképezés is folyt a barlangban. Ezt a munkát egy 3 fős csoport Mikes Attila, Vereb Tünde és Székács Pista végezte. A rendkívül nagy létszám meglátszott a szemétgödrön is. Hatalmas mennyiségű hulladék halmozódott fel. Közte sok éghető anyag. Nekiálltam kiégetni. Szomorú tapasztalatokat szereztem a tűz ápolása közben. Sok kenyér, szalonna, egész zacskó tej, paprika, paradicsom és sütemény volt kidobva. Szép számmal voltak italos és konzerves
