Németh Gyuláné: Túrák a Bükkben és táborok Odorváron (Tiszaföldvár, 2009) / 1457-2009
A tábor két nagyon ifjú tagja, ifj. Németh Gyula és Szlankó Tibor is feladatot kapott. Munkájuk a csapadékvíz és a Zsilibes forrás vízhozamának mérése volt. A táborvezető a következőkben foglalta össze tevékenységük eredményét: ,A méréseket a tábor előtti tisztáson szabványos csapadékmérővel végeztük. A leolvasás reggel 8 óra körül, vagy az eső megállása után közvetlenül történt. A forrás vízhozamát 1 1 víz kifolyásához szükséges idő mérésével mértük. A térfogatmérést úgy oldottuk meg, hogy a forrás kifolyója alá tettünk egy mércés műanyag edényt (pontosabb űrmérete 1060 cm'), és stopperrel mértük az odatevéstől a megcsordulásig eltelt időt. Minden mérést háromszor ismételtünk. Általában napjában háromszor, reggel, déltájt és alkonyat előtt mértünk. A mért időszakban az átlagos vízhozam 6 l/perc volt. Értékelés: A 10 mm-t meghaladó eső a forrásvízben igen hamar jelentkezik. (20 órán belül.) A 24 órán belül hullott 42 mm eső hatására a vízhozam 42 %-kal megnőtt!! Ebből arra következtetek, hogy a forrásba jelentős mennyiségű felszíni víz kerül. Tervek. A méréseket tovább kell folytatni, hőmérsékletméréssel kiegészítve, és az eső után sűrítve. Meg kell vizsgálni, hogy a felszíni víz nem fertőzi-e meg a forrást. " Filmforgatás 1977 tavaszán Angyalosi Lászlóő felkereste iskolánk igazgatóját, Tálas Lászlót, akitől engedélyt kapott arra, hogy az elkövetkező táborban a televízió filmet forgasson. Mi nem találkoztunk a riporterrel, nem is tudtunk róla, hogy szervezi a forgatást. Ha velünk kezdett volna tárgyalni, lehet, hogy úgy jár, mint két évvel előbb az egyik tanítványunk édesapja, aki fotózni szeretett volna a barlangban, mi azonban lebeszéltük a barlang védelme érdekében. O szerencsésebben közelítette a célt. így igazgatónk a már eldöntött tényt közölte velünk. Ezek után került sor 1977 nyarán a forgatásra, ami minden eddigitől eltérő szenzáció volt a tábor életében. Több napra megváltoztatta a tábor életét. A forgatás előkészítésére július 4-én a táborba érkezett Angyalosi László. Édesapját is magával hozta. 2 napig szándékozott a táborban maradni, de táviratot kapott otthonról, hogy valami probléma van újszülött kislányával, akit feleségével együtt kórházba vittek. Ezért félnapi terepszemle, tájékozódás után visszament Pestre. Ez kapóra jött Miklós Gabinak és Városi Jóskának. Eddigre ők elég sok mérést végeztek a barlangban Következett az adatok számítógépes feldolgozása Szegeden, a főiskolán. A riporter magával vitte őket Pestre, ahonnan Szegedre utaztak. így a számítások eredményével a lehető legrövidebb idő alatt visszatérhettek a táborba, és folytathatták a méréseket a számítások alapján esetleg szükséges módosításokkal. A televízió stábja 7-én és 8-án forgatott, előbb a barlangban, majd a táborban és környékén. Ma már mindennapos, megszokott látvány a televízió jelenléte mindenütt. Akkor még eseményszámba ment. Kizökkentett bennünket a munkából, mondhatni, nagy felfordulást okozott. Inkább ellenünkre volt, mintsem örültünk neki. Tudtuk, hogy a film tovább fokozza majd a barlang iránti, már így is nem kívánatosan nagy érdeklődést. Az pedig kifejezetten bosszantott bennünket, hogy a főnökünk a megkérdezésünk nélkül szabadította ránk a TV-t. Ennek ellenére megtörtént a forgatás. Sorsunkba beletörődve, végig asszisztáltuk. Az igazsághoz tartozik, hogy kellemesen csalódtunk a TV munkatársaiban. Nem okoztak a kelleténél nagyobb kavarodást, sőt, mint előbb említettem, még segítettek is. A diákok mit sem tudtak a háttérről, aggályainkról, bosszúságainkról és lelkesen segítették a stáb munkáját. A televíziósok mellé barlangász kísérők szegődtek, és levonult a meglehetősen népes csapat a barlang bejáratához. A táborvezető tudva, hogy a leszállás sok időt vesz igénybe, a csoport indulása után kezdett beöltözni, lámpát készíteni. A bejárathoz érve egyedül találta ott a hangmérnök nőt, Gedeon Elent, aki annyira megijedt a szűk nyílást látva, hogy nem tudták rávenni a leszállásra. Magára hagyták hát. Gyula elővette minden rábeszélő képességét, megnyugtatta, biztatta, míg végül sikerült bele bátorságot önteni és levinni. Gondolom, nem bánta meg, neki is élmény volt a barlang látványa. A forgatócsoport munkája 67
