Németh Gyuláné: Túrák a Bükkben és táborok Odorváron (Tiszaföldvár, 2009) / 1457-2009

mélyén egy várkulcs van és egy láda arany Mátyás király óta. Ezt az ott legeltető kanász mesélte, akinek nem volt ismeretlen településünk neve, mert háború előtt a Kövér János földvári birtokán volt kocsis. A fürdő egy gyári üdülő területén, sok helyen felfakadó, enyhén szénsavas, bővizű, hideg forrásokra épült. Gyula szakirodalomból készült erre a túrára. A Schréter által leírt érdekes, természeti értékekben bővelkedő helyet azonban nem sikerült megtalálni. Mint kiderült, a térképük hibás volt. Azóta tudjuk, hogy térképeinket helyenként szándékosan elrajzolták az „ellenség megtévesztése'" céljából. A meglehetősen nagy létszámú, a hőségben elfáradt csoporttal nem lehetett sokat keresgélni. így hát nem láthattak mindent, ami a tervben szerepelt, mégis szép túra volt és elég fárasztó ahhoz, hogy jól essen utána az éjszakai nyugodalom. Az Odorvárra vonatkozó adatok keresése közben találta Gyula Győrffy György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza című müvében a következőt (748. oldal). Az egri püspök 1248-ban engedélyt kapott a Cserép fölé eső Füzérkőn várépítésre. Mivel Odorvárra nem találtunk adatot, nem tartottuk lehetetlennek, hogy a Füzérkő helyett az Odorváron épült fel a vár. Ezt a gondolatot az is erősítette, hogy Odorvár inkább „esik" Cserép fölé, (ha ez Cserépfalut jelenti) mint a Füzérkő. Úgy gondoltuk, hogy meg kell bizonyosodnunk arról, hogy Füzérkőn állt-e vár. Ezért harmadik túránk a Füzérkőre vezetett. Néhány kisebb szerszámmal indultunk a Kisréti feljárón, a Hór-völgyön át a Füzérkő lábához felderíteni, hogy vannak-e rajta várnak nyomai, esetleg lakottságra utaló jelek. Felkapaszkodva a hegy hosszúvölgyi oldalán, útba ejtve a jó csúszós átjáró kürtőt is, szétnéztünk a csúcson és annak környezetében. Találtunk még eredeti helyen álló falmaradványt és leomlott faldarabokat. A csúcs kb. 2,5 m

2-es területének 10-15 cm mély rétegéből mintegy 4 dm

2 összterületű, zömében mintás cserép, maréknyi tördelt csont, jó összemarék malterdarab és 2 acél pengedarab került elő. Tehát a Füzérkőn állt vár és minden bizonnyal lakták. A vár felépítésének helycseréjére vonatkozó feltevésünk megdőlt. Ennek ellenére megelégedéssel indultunk vissza a táborba. Hogy a környékből minél többet lássunk, a hosszúvölgyi erdészház fölött indultunk a Völgyfőház felé. (Nosztalgiával tekintettünk az erdészházra, melynek udvarán 1963-ban vizsgáztam sátorozásból, és jó volt újra járni a szép sudár erdőn, ahol kislányainkkal sétáltunk.) Az erdész tanácsára a keresztnél balra letértünk erről az útról. Itt kezdődött a baj. Találnunk kellett volna hamarosan egy kocsiutat, amelyen könnyen juthattunk volna vissza Odorvárra. A kocsiút azonban jól elbújt, nem találtuk. így hát egy kis ösvényen haladtunk addig, míg észre nem vettük, hogy az erősen lefelé tart. Valószínű a Hór-völgybe vezetett. Kezdett esteledni, fáradtak is voltunk, szerettünk volna még sötétedés előtt a táborba érni. Gyula úgy döntött legjobb lesz, ha szintben haladunk az Odorvár irányába. Nem lehet túl messze. Keserves út következett. A Zsilibes oldal igen meredek, görgeteges. Alig lehet rajta megállni. Nagyon megszenvedtünk, míg egy dagonyázó helyhez értünk. Kicsit lankásabb terepen, tartva az irányt, hamarosan megpillantottuk a Kisréti lejárót Egészen közel voltunk a forrásunkhoz. Alig valamivel feljebb ágazott be a kocsiút, amelyiket nem találtunk meg. így sokkal nehezebbé vált ez a túra a tervezettnél, de minden bizonnyal emlékezetesebb is. Az ilyen élmények is hozzá tartoznak a táborokhoz. Természetesen ennek a tábornak is népszerű tevékenységi területe volt a barlang. Különösen akkor, ha valami új eredmény született, vagy valami rendkívüli történt odalent. Gyula a barlanggal kapcsolatban a következőket jegyezte fel: „A nagy barlangban ismét barbárok jártak. A keresztfolyosón letördelt drapériák vannak. A Xilofon leghosszabb szalmája oda van. Az aljáról letörtek egy araszos, vagy 4 cm vastag darabot. Bent jártak a Piskótában is. Ott hagyták a vésőjüket és a kalapácsot. A ferde kúszófolyosó legalján egy igen régi, nagy kőtörő kalapácsot talált Csaba. Hőmérsékletek: Nagy hasadék vége 11°C, a Piskótán belül 10°C. V11.13. 39