Németh Gyuláné: Túrák a Bükkben és táborok Odorváron (Tiszaföldvár, 2009) / 1457-2009

merénylő sem őrizte hézagmentesen a sátrát. Zoli a Jani barlangász sisakjába jó maréknyi ganajtúró bogarat gyűjtött a latrina környékén és a mézes flakonhoz hasonlóan az ellenfele sátra elejébe rakta. Mondanom sem kell, Gatyás sem örült az ajándéknak, bár volt egy kis szerencséje, hogy a csúszós sisakból nem tudtak a bogarak kimászni. Nem kellett egyenként összeszednie, hogy megszabaduljon tőlük. Ez jóval szolidabb akció volt, mint a darazsas, de az igazságos nézősereg igyekezett ennek is megadni a súlyát azzal, hogy miközben Gatyás a sisakot mosogatta, élénk színekkel ecsetelte a bogarak származási helyét Ezzel az ügy lezárult, helyre állt a béke. Minden évben téma volt körünkben a vár népének vízzel való ellátása. Az már nagyon valószínűnek látszott, hogy a vár területén nincs kút A gyanús mélyedéseket már megkutattuk előző táborainkban barlangbejáratot keresve. A néprajzosok a faluban valakitől azt hallották, hogy van egy mély kút a mészégetőktől a lakóbarlang felé haladva, mintegy 50 m-nyire a lakóbarlang alatt a hegyoldalban. A faluban úgy tudták, hogy a 30-as években fedette be a terület tulajdonosa a mészégetők által már elhagyott deszka kunyhó anyagával Reménykedtünk, hogy most megtaláljuk a víznyerő helyet Bejártuk a jelzett területet próbáltuk bontani a köveket, ahol úgy láttuk, hogy valamiben eltér a környezettől. Kutat nem találtunk. A néprajzosoknak feladata volt történetek gyűjtése. Szécsényi Gyurka szolgált eggyel. A faluban mesélték, hogy a katolikus templom alatt indul egy alagút az egri várba. Persze erre semmi bizonyíték nincs. Hasonló jellegű történetet már előző években is hallottak gyűjtőink. E történet szerint valamikor régen az Odorvári barlangba betettek egy kacsát ami egy idő múlva, az egri várban jött ki. Ez mesének szép, érdekes, de úgy vélem csak egy szó igaz belőle, a kacsa. Egyébként érdekes, hogy a történetmesélők közül senki nem járt a barlangban. A környékbeli fiatalok sem ismerték. A mi táborozásunk nyomán kezdték látogatni, a barlang szép képződményeinek vesztére. A történeteken kívül helyneveket növény és állatneveket gyűjtöttek a néprajzosok. A várfal omladékából ez évben is összegyűjtöttük az arra érdemes anyagot Egy alkalommal a lakóbarlang alatti oldalban kapirgáltunk Egyszer csak a Hőr-völgy felől a lakóbarlang előtti ösvényen megjelent a fejünk fölött két enyhén ittas fiatalember egy kutyával. Kicsit megijedtünk tőlük, ők is meglepődtek, de hamarosan feltalálták magukat és kézbe véve kis bontó szerszámainkat hetvenkedve, biztos fölényük tudatában kezdték kérdezgetni, hogy nem félünk-e itt magunkban a világ végén. A két lány, Kádas Mari és Hegyes Éva megszeppenve nézett rám, segítséget várva. Éreztem, hogy tennem kell valamit hiszen én vagyok a fönök. Úgy gondoltam kis habozás után, hogy valami békés megoldást kell találnom az eltávolításukra. Nagy határozottságot mutatva előadtam nekik hogy sokan vagyunk csak menjenek tovább az ösvényen, egy perc alatt a táborba émek Hogy elhrtték-e, vagy sem, azt nem tudom, de elindultak és szerencsére a barlangból éppen akkor feljövő nagyobb létszámú csapattal találták szembe magukat. Jobbnak látták szó nélkül távozni. A gyűjtemény gyarapodását néha a véletlen is segíti. Egy délután Kádas Mari a csúcsról lefelé jövet a tábor közvetlen közelében lenézett a földre. Alig akart hinni a szemének Egy szépen csiszolt marokkő hevert a porban. Persze, hogy nem hagyta ott! El sem tudjuk képzelni, hogyan került oda, és addig hogy nem látta meg senki közülünk. A gyűjtögető munka mellett kisebb, nagyobb túrák is színesítették a tábor életét. Egy délután a Felső-Csákányra indult a csapat. Az Odorlápán ereszkedtek le a Hórvölgybe, a Csákány omladékos, nehezen járható oldalában másztak fel a csúcsig. Gyula ott panoráma felvételeket készített, majd a Mirhó-nyakban az Oszlához érkeztek és a sziklákon vissza a táborba. A Csákány oldalában sok vadcsapás keresztezte útjukat. Fent a kaszálón szép mészkőkavicsokat találtak A megtett út 7 km volt és 1160 m szintkülönbség. A nagy hőségben, 30% imatartalom mellett jól kiszáradtak elfáradtak Ez nem hosszú, de nehéz túra. Egy hosszabb túra Kácsra vezetett. A sziklákon indulva a Perpác és Kupán között 8 kmt kell gyalogolni 540 m szinttel a fürdőig. A Hidegkút laposának nevezett legelőn át vezet az út. A laposon mély bevágásokban vannak az itató kutak A legenda szerint az egyiknek a 38