Németh Gyuláné: Túrák a Bükkben és táborok Odorváron (Tiszaföldvár, 2009) / 1457-2009
Egy ilyen korai napozáskor leste meg egy meggyvágó pár reggelijét a közeli berkenye bokron. A rövid, erős csőrű madarak az éretlen berkenye szemeket válogatták. Ügyesen lehántották a gyümölcs zöld húsát, majd a kemény magot megroppantva, a belét fogyasztották. Gyula is kedvet kapott megkóstolni. Mandulához hasonlónak találta. Megfigyeléseit megosztotta a tábor lakóival, példát mutatva nekik, hogy mennyi figyelmet érdemlő dolog van a környezetükben, csak nyitott szemmel és érdeklődéssel kell járni. A jegyzetben gyakran szerepel leírás barlangi leszállásról. Egy alkalommal Szécsényi Gyurka is velük ment. Varga Csaba ekkor felmászott a legmagasabb pontra denevéreket fogni. Azonban egyet sem talált. Viszont kötél segítségével megmérték az üreg magasságát, ami 16m.A legmagasabb hely megközelítése egy ponton meglehetősen nehéz, de lehetséges. Egy esős napon egy házaspár érkezett a táborba. A férfi matematikus és barlangász, a nő fizikus. Kérésükre őket is levitték a barlangba. A Xilofon fülke ekkor még sértetlen volt A jegyzet említ több olyan barlangi leszállást amikor a táborban hagyott őr kivételével mindenki lemehetett ismerkedni a földalatti világgal. A vár területén folytatták az előző években megkezdett munkákat. Bontották és tisztították a kürtőket. Hegyes Éva és Szabó Mari a nyugati hasadékot ásta, Püspök Pista bácsi és Nagy Ica az üst nyugati sarkát bányászta. Ezek az ásások nem hoztak olyan eredményt, amilyen céllal elkezdtük. Nem vezettek el a barlanghoz és nem utaltak arra, hogy valaha víztárolók lettek volna. A felső 10 cm-es rétegből Éváék sok csigaházat gyűjtöttek össze, Pista bácsiék néhány csontot és cserepet találtak, valamint egy kovácsoltvas szeget. A jegyzet arról is említést tesz, hogy hétfőn nagyobb erőket összpontosítanak a bontáshoz. A Mákszem rét talaját is megásták azt vizsgálva, hogy vannak-e benne emberi tartózkodásra utaló nyomok. Megállapították, hogy rétegezettség nélküli palatörmelékes erdei talaj, ahol a legvastagabb, ott kb. 30 cm. Ebben a táborban is sor került néhány túrára. Az első igazi túrájuk a Subalyukhoz vezetett. Örömükre a 65-ben megismert, igen nehezen járható út mellett, egy kényelmesebb, a régi mellett kialakított kicsit szerpentines feljárót találtak. Felmásztak a Subalyukkal szemközti omlásos hegyoldalra is, ahol egy kis barlangi üreg nyílik. Előtte a sziklarepedésekben szép kövirózsák díszlettek. Ellátogattak a Füzérkőre is. A csúcs északi végében lévő kerekded lapos terület keleti szélén megásták a talajt. Olyan köveket találtak, melyeket malterszerű, morzsalékos anyag választ el egymástól. Lajos bácsi a benne található fényes, fekete szemcsék miatt inkább tufának vélte. Találtak néhány apró cserépdarabot is a kifordított földben. A túrát úgy szervezték, hogy minél több legyen az úton a látni való. A kisréti lejárón, a Hór-völgyön át mentek a Füzérkőhöz. Visszafelé pedig a hosszúvölgyi erdészház mögött, a Völgyfoház felé indultak. Út közben sok szamócát találtak és valószínű igen fegyelmezetten, csendben közlekedtek, mert az Odvas bükk oldalában láttak 3 vaddisznót egy sereg malackával, majd egy fiatal szarvastehenet. Terveztek egy túrát Kácsra, amelyhez az egyik erdész javasolt útirányt. Később azonban valakivel megüzente, hogy az állatvész miatt arra sem lehet menni. így ez a túra elmaradt. Sebaj! Leszálltak a barlangba. Ott mindig van látnivaló. Bementek a vésett kürtő melletti járatba. Ekkor Gyula lehetőséget látott arra, hogy a vésett kürtő megkerülésével jussanak le a barlang alsó részébe. A táborba keveredett környékbeliek szívesen érdeklődtek az ott folyó tevékenységekről, és arról hogy lehet kibírni az éjszakai hideget a sátrakban. Egyesek meséltek a barlangról. Rendszerint jól hangzó és hihetetlen történeteket. Ebben a táborban is mesélt egy férfi arról, hogy gyerekkorukban sok követ bedobáltak a barlangba és azok leérve loccsantak. A hűvös csapadékos idő nem kedvező egy tábor életében, de valószínű ennek tudható be, hogy két alkalommal is találtak erdei siklót, amit Gyula megfogott és mindenki megnézegette, a bátrabbak meg is fogták. Többen ekkor találkoztak először élő siklóval. 35
