Németh Gyuláné: Túrák a Bükkben és táborok Odorváron (Tiszaföldvár, 2009) / 1457-2009

Ez alatt Márta és a lányok tisztítgatják a lefolyót, köveket és gallyakat hordanak össze a forrás medencéjének kibéleléséhez és lefedéséhez. A medence és a lefolyó elejét lapos paladarabokkal rakjuk ki, fölé sűrű lombsátrat építek, hogy szemét ne hullhasson bele, és az állatok ne féljenek hozzá. A sárban lévő nyomokból látjuk, hogy ide azok is járnak. A lefolyó fölé, a lombsátor kijáratánál két tisztára mosott fahasábot fektetünk. Erre térdelve, vagy támaszkodva lehet vizet meríteni. Munka közben erősítés is érkezik Keller Jóska személyében. Ö Imrével a mosdóhely elkészítéséhez kezd. A lefolyót egy helyen téglalap alakú, sekély medencévé szélesítik, bele két fahasábot fektetnek, hogy legyen mire állni mosdás közben. Alját kövekkel bélelik ki. A medence partjára is fahasábok és lapos paladarabok kerülnek. Mellé fogasnak egy ágas-bogas gallyat szúrok a földbe. A munka befejezése után letisztítjuk magunkról a sarat, és indulunk vissza, megelégedetten a táborhelyre. Míg dolgoztunk, órát nemigen néztünk. A nagy fák között úgy látszott, hogy már alkonyodik. A forrás fölött nyugati irányban magasodó hegy a napot már eltakarja előlünk. Visszafelé ballagva lenézünk a mély vízmosásba, ahol kis forrásunk vize csordogál. Ott már csaknem sötét van. Közeledve a táborhelyhez egyre világosodik, és szinte meglepődünk, hogy még ragyogva süti a fák közt beszűrődő napfény a sátrakat. Táborhelyünket nem árnyékolja hegy. Lajos bácsi már kiszemelte a mi sátrunk helyét is. Gyorsan nekilátunk, felverem, berendezzük. A berendezkedés fo száma a gumimatracok felfújása. Lajos bácsi készségesen hozza az általa pumpának nevezett Palma gyártmányú sötétkék gumi teknősbékát. Nehezen akaija elhinni, hogy a felfújás tüdővel gyorsabban megy és nem is olyan nagy munka. Mire mindezekkel készen vagyunk, bizony alaposan megéhezünk. Jól esik az egy tagban elfogyasztott ebéd, uzsonna és vacsora. Kulacsainkban még van a magunkkal hozott vízből. Evés után azt isszuk, de már nagyon kíváncsian várjuk, hogyan alakul a zavarosan otthagyott kis forrásunk vize. Lajos bácsi egy különítménnyel szemlére indul és nem kis örömünkre teljes megelégedéssel, majdnem kristálytiszta vízzel és a vízügyeket intézőket dicsérő szavakkal tér vissza. Biztosan tudjuk, hogy reggelre teljesen tiszta vizünk lesz. Sátrunk és vizünk már van, de a latrina elkészítése még hátra van. Lajos bácsival terepszemlére indulunk és úgy 50 méternyire a sátraktól, találunk is alkalmas helyet egy jókora gödör alján. Itt a fiúk keskeny árkot ásnak. Első meglepetésünk, amivel táborhelyünk kedveskedik, és képzeletünket felcsigázza, hogy az árok fenekéről régi csontokat és cserepeket fordít ki az ásó. A fiúk felszedik, viszik Lajos bácsinak. Ő nagyszerű leletnek nevezi, és kőkorszakbelinek tartja a laikus szemnek vacak cseréptöredékeket. Sátra előtt, egy fa tövében kis helyet tisztára söprünk, és múzeumnak nevezzük ki. Ott helyezzük el a leletet, így már múzeumunk is van! Kell ennél több? A nap már kezd lecsúszni a Mákszem mögé. A sátrak közt is alkonyodik. Csábít a vár csúcsán kibontakozó alkonyi panoráma, de az előrelátás azt diktálja, hogy a sátrakat még meg kell igazítani és bármennyire felhőtlen az ég, egy kis körülárkolás nem árt. Hozzá látunk, és ekkor érezzük, hogy nehéz mozogni. Az egész napos otthoni készülődés után utazással eltöltött éjszaka, majd a hegymászással, táborveréssel eltöltött nap fáradtsága mindenkin kiütközik. Mire az árkolás úgy hevenyéből elkészül, (később javítani kell rajta,) csak a lefekvésre gondolunk. Mindenki sátrába vonul. Jóskáék néhány perces tanácskozást folytatnak arról, hogy reggel hánykor és milyen indulóval keljenek útra élelembeszerzés és a hivatalos ügyek elintézése céljából. Kettőjük között Jóska a megmondható és így az ő javaslatára Imre egyhangúlag elfogadja az 5 órát és a János bácsi a csatában kezdetű dalt. A fiúk nem gyűjtöttek valami sok avart (gumi matraca rajtunk kívül csak Lajos bácsinak van), de amint hamarosan kiderül, a kevés avaron is jó alvás esik, ha elég fáradt az ember. A fenti nagy horderejű dolgok eldöntése után néhány perccel már csak a mély lélegzés hallatszik a sátrakból. Jól kezdődik! Gyönyörű csillagos az ég és nagyon jó langyos idő van még éjszaka is. Begombolom a sátrat. Mindenki alszik, aludjunk mi is. 13