Németh Gyuláné: Túrák a Bükkben és táborok Odorváron (Tiszaföldvár, 2009) / 1457-2009

Odorhegy Az egyik délelőttön Lajos bácsival elhatároztuk, hogy felderítjük az Odorhegy csúcsát. Csatlakozott hozzánk Sc (ejtsd: söcö, ami Schwajda Istvánt jelent). Lajos bácsi északról indult, mi délről a Mákszem-rét (az 1958-as térképen Török-rét ) felől ostromoljuk meg. Sokszor megcsodáltuk a vár szikláiról ezt a szépfekvésű kis tisztást, amely a Mákszem és az Odorhegy kúpja között elterülő szabályos nyeregben fekszik. Táborunktól néhány perces kényelmes sétával kocsiúton érhetjük el a rétet. Innen gyönyörű kilátás nyílik. Ny-ra láthatjuk a tárkányi Várhegy kettős kúpját, K-re közel az Odorvár sziklás oldalát, messzebb a Csákányokat. Magán a réten is van látnivaló. Sok színes, változatos alakú virág hajlong a gyenge szélben. Sokféle rovar iramodik dolga után. Kellemes leülni a vastag, ruganyos, mohaaljú pázsitra. Kicsit gyönyörködünk, készítek néhány télvételt, azután É-ra fordulunk a csúcs irányába. Dús alj növényzetű, ritkás erdőben haladunk fölfelé. Mindent igyekszünk megfigyelni. Itt-ott mészködarabok bújnak ki az avar alól. Lejjebb szálbanálló agyagpalát is találtunk. Minduntalan vadcsapások keresztezik utunkat. Mi is többnyire ilyenen haladunk. Mindenütt állatok nyomai. Főleg vaddisznó. Egy-egy sombokor körül nyom nyomot ér. Alatta szétrágott som magvak. Nézd Sc! Az a fatörzs fényesre van dörzsölve. Biztosan annál szoktak vakarózni. Igen. A kéreg repedéseiben sok szőrszál akadt meg. Hosszú, szürkésbarna sörte is van bőven. Ezekből egy kis csokrot viszünk mutatóba. Itt is, ott is trágya. Némelyik egészen friss. Ez a környék a vaddisznók tanyája. Hallgatózva, csendben haladunk tovább. Hiába. A vadak óvatosak, nem kerülnek szemünk elé. Még csörtetésüket sem halljuk. Hamar felérünk a csúcsra. Két szintezési pont is van fönt Az egyik egészen új. Szétnézünk. Innen nincs kilátás. A csúcs fával benőtt. Fülelünk, kiáltunk, újra hallgatózunk. Csend. Úgy látszik Lajos bácsi nincs a közelben. Leülünk egy tuskóra, csendesen várunk vagy negyed órát. Sehol semmi nesz, legfeljebb néha egy-egy madár röppenését halljuk. Ne várjunk tovább! Lajos bácsi már biztosan lement. Mi is indulunk. ÉK-re tartunk, és hamarosan visszaérünk táborunkba. Lajos bácsi már valóban itt van. Társainknak beszámolunk a látottakról. Valamennyiünk képzeletét megmozgatta a vaddisznók közelsége. Jóskáéknak ettől kezdve visszatérő témájuk az éjszakai disznőles terve. Persze erre nem kerül sor. Ezzel a sétával is megismertünk valamit táborunk környezetéből. Németh Gyula Névnapi ajándék Tábori körülmények között nincs jelentősége a múló időnek csak annyiban, amennyiben közeledik a hazatérés ideje minden nappal. Mi sem tartottuk számon, hogy a hónapnak, hétnek melyik napjánál tartunk. Csak az utolsó napok egyikén került elő valamelyik lány csomagjából egy kis naptár, melyen azt nézegették, hogy mikor kell haza indulnunk. Eközben vették észre, hogy éppen július 29. én, a következő napon van Márta napja. 14