Pató Mária: A tiszazug sajtótörténete 1887-1944 (Tiszazug, 2007) / 1456-2009
1. A kutatás kiindulópontja a kutatandó sajtóorgánumnak, mint sajtóintézménynek meghatározása és elemzése. 2. A lapnak mint intézménynek a fővonalát a sajtóbeli tükrözés megközelítése jelenti. 3. A kijelölt sajtóorgánumnak mint üzleti vállalkozásnak a vizsgálata. 4. A sajtóbeli tükrözés formai oldalának kutatása (rovatösszetétel, műfaj és színvonal vizsgálata, a lap nyomdai, technikai előállítása). A nyomtatott sajtó a történetírás megkerülhetetlen forrása, forrása a régmúlt művelődéstörténetének, közönség- és olvasás-, ízlés- és közvetítéstörténetnek. A magyarországi sajtó- és médiatörténet-írás egyik nagy hiánya, hogy a módszeres magyar sajtótörténeti kutatások megszakadtak, a sajtó 20. századi történetéről a mai napig nem készült olyan áttekintés és összegzés, mint az 1892es évnél abbamaradt kézikönyv első két kötete. 1 2 Mára már az is világosan látszik, aligha lenne elképzelhető, hogy olyan hatalmas vállalkozás, mint a Magyar sajtó története 1 3 köteteihez hasonló, a 20. század sajtótörténetét feldolgozó kiadvány ugyanazzal a módszertani feldolgozással készüljön. „A sajtó története része a nemzet politikai és eseménytörténetének, része egy-egy nemzet irodalomtörténetének, tágabban: művelődés-történetének, de egyúttal több is annál: külön minőség. [...] a sajtó [...] sajátos intézményrendszer, sajátos működésű közvélemény-alakító és tükröző szerkezet. " u 1 2Széchenyi Ágnes: A huszadik század hiányzó sajtótörténete - Adósságlista és javaslat. = Magyar Tudomány. 49. évf. 2004. 10. sz. 1150. p. 1 3Kókay György (szerk.): A magyar sajtó története I. (1705-1848) Bp., Akadémiai K.,1979.; Kosáry Domokos, Németh G. Béla (szerk.): A magyar sajtó története 11/1. (1848-1867) Bp., Akadémiai K., 1985.; Kosáry Domokos, Németh G. Béla (szerk ): A magyar sajtó története II/2. (1867-1892) Bp., Akadémiai K., 1985. 1 4Szabolcsi Miklós: Bevezető. In: Kókay György (szerk.): A magyar sajtó története I. (17051848) Bp., Akadémiai K„ 1979. 11. p. 7
