Pató Mária: A tiszazug sajtótörténete 1887-1944 (Tiszazug, 2007) / 1456-2009

Sajtótörténet - médiatörténet. A sajtótörténet-írás irányai és módszerei. Kérdések és dilemmák „A nyomtatott sajtó a nemzet írásbeli tudatának és kultúrájának egyik kifejezője. Az intézményes memória egyik fő tára. A magyar sajtó történetének kutatására, feldolgozására és összeállítására már a 19-20. század elején több kísérlet történt

1

0, de átfogó kidolgozására csak az 1960-as években nyílt lehetőség, szakemberekből álló kutatócsoport létrehozásával. Az elfogadott tematikai vázlat kijelölése szerint: a művelődéstörténet keretén belül a magyar politikai gondolkodás történetének sajtóbeli tükrözését kívánta ábrázolni, ezt tekintve a feldolgozás fő irányának. A lényegre törő szelekciót alkalmazó kvalitatív módszer mellett, a vizsgálandó lap kvantitatív módszerrel történő elemzését is a munka fontos részéhez tartozónak tekintette a csoport. A sajtótörténet elkészítése számos megoldandó problémát vetett fel, legsürgetőbb feladatának egy elvi alapon nyugvó kutatási módszertan kidolgozását tekintette. Márkus László az alábbi négy tematikai, módszertani kidolgozást javasolta a kutatási teendők megjelölésénél:

1

1 9 Széchenyi Ágnes: A huszadik század hiányzó magyar sajtótörténete - Adósságlista és javaslat. = Magyar Tudomány. 49. évf. 2004. 10. sz. 1150. p. 1

0Hadd említsek csak két munkát: Ferenczy József: A magyar hírlapirodalom története 1780—1867-ig. Bp., 1887. és Dezsényi Béla-Nemes György: A magyar sajtó 250 éve. Bp., 1954. 1

1Márkus László: A legújabbkori sajtótörténet kutatásának módszertanáról. = Történelmi Szemle. 14. évf. 1971. 1-2. sz. 224-227. p. 6