Pató Mária: A tiszazug sajtótörténete 1887-1944 (Tiszazug, 2007) / 1456-2009

Mi hát a varázs e tájban? József Attila így vall erről:

5 „A báránybunda árnyakat Tűlevelű fák fércelik. Szalad a puli pillanat, Fagyon koppantja körmeit. Hümmögő áhitat a nép s házacskák gondolkodnak, ím zsuppjának zsíros süvegét lehúzza ablakára mind." Talán a vidék szigetszerűségében, a még feltáratlan területekben rejtőzik és keresendő ez a kincs. A Tiszazugra vonatkozó leírások sorát Ágoston János egy, a Tudományos Gyűjtemény 1827. évfolyamában megjelent munkája nyitotta meg, Ötsödnek leírása címmel. A következő száz esztendőben Zombory Gusztáv, Major Bálint, Résó Ensel Sándor tanulmányaiban olvashatunk a kunszentmártoni járás településeire vonatkozó tanulmányokat. 1927ben jelent meg Veress János szerkesztő, tanító tollából Kunszentmárton életének első hiteles krónikája Régi idők fakult írásai címmel. Az 1930-as években született Szombatfalvy György szociográfiája Tiszazug címmel. A vidék arzénes perei ihlették Háy Gyulát Tiszazug című drámájának megírására. Illés Sándor szociográfiai írása 1961-ben jelent meg, amely a szocialista átalakulás éveivel foglalkozik Nagyréven és környékén.

6 A tudományos és tematikus kutatások első és legjelentősebb állomása a szolnoki Damjanich János Múzeum muzeológusai által elkezdett Tiszazug-kutatás volt 1972-ben.

7 A néprajzi, történeti, nyelvészeti kutatásokat tudományos tanácskozások, tárlatok, 5 József Attila: Tiszazug (1929 nyara). In: József Attila: Versek, műfordítások, széppróza. Összegyűjt, és jegyzetekkel ellátta Szabolcsi Miklós. I. köt. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977. 272. p. 6 A kutatások kiváló összefoglalóját adja Barna Gábor: Kunszentmártoni és tiszazugi kutatások az 1960-as évek végétől az 1980-as évek elejéig. In: Pusztai Gabriella, Barna Mária (szerk.): Húszéves a kunszentmártoni múzeum. Kunszentmárton, Helytörténeti Múzeum, 2005. 28-37. p. 7 Szabó László (szerk.): 10 éves a Tiszazug kutatása. Szolnok, Damjanich János Múzeum, 1981. 3