Pató Mária: A tiszazug sajtótörténete 1887-1944 (Tiszazug, 2007) / 1456-2009

tanulmánykötetek megjelenése kísérte.

8 Napjainkban újabb kutatás szerveződik, amely az elmúlt húsz év változásait igyekszik feltárni, szélesebb vizsgálat alá vetni. A Tiszazug kutatásának egyik célja maga a gyűjtés, másik célja a már meglévő kiegészítése és a régi anyag autentikus feldolgozása, amelynek során értékek megmenekülhetnek, megsokszorozódhatnak és a gyakorlatban is hasznosítható alapot jelentenének a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális döntéshozók számára, segítve a térség elmaradottságának enyhítését, törekedve a felzárkózáshoz. Éppen ezért az újrainduló kutatásban a sajtótörténeti feltárásoktól sem szabad eltekinteni, hiszen a társadalmitörténeti folyamatok vizsgálatánál jól beilleszthetők ezek az eredmények, árnyaltabbá tehetik az adott közösség fejlődéséről és átalakulásáról kialakult képet. Dolgozatomban a régióban kiadott és megjelent sajtótermékek feltérképezésére vállalkozom, elsősorban adatfeltáró céllal. Ez mint alapkutatás, része lehet egy majdan megírandó átfogó, a tiszazugi sajtó hatását bemutató elemzésnek. Azoknak a tényezőknek a vizsgálatát jelentené, amelyek a napi- és hetilapoknak a társadalmi változások tükröztető funkcióját, a vidéki polgárosodásban játszott szerepét, a régióban kialakult, az adott település helyzetét meghatározó folyamatokat járná körül. A vizsgált időszak az első, 1887-ben (Kunszentmárton és Vidéke) megjelent hetilappal kezdődik, és 1944-ig tárja fel, ismerteti a Tiszazugban, az adott intervallumban napvilágot látott sajtóorgánumokat. A kutatás kitér a tipográfiai, tartalmi ismertetésre, bemutatja azokat a közéletet meghatározó újságírókat, szerkesztőket, akik az adott közösség irányítói, egyéniségei voltak vagy azzá váltak. A polgárosodás folyamatának egyik legszembetűnőbb eredménye a lapkiadás mellett a helyi nyomdák megjelenése. Olyan 8 Kunszentmárton és a Tiszazug kisipara. Szolnok, Damjanich János Múzeum, 1981.; A Tiszazugi füzetek című sorozat 1974-ben indult el. 4