Pató Mária: A tiszazug sajtótörténete 1887-1944 (Tiszazug, 2007) / 1456-2009

jából került ki. Szolnokon, a megyeszékhelyen ezzel szemben csak 1873-ban jött létre az első időszaki kiadvány, a Külső-Szolnok. A vidéki városokban, községekben a polgárság csak fokozatosan jött rá a sajtó előnyeire és a települések vezetői sem ismerték fel rögtön, ennek fontosságát és erejét. A felismerés tudatában azonban figyelmük hamarosan a helyi sajtó felé fordult, amely az adott város, község közművelődésének alakításában eszközként szolgált az olvasók irányításában. A Tiszazugban 1887-ben kezdte bontogatni szárnyait az első hetilap a Kunszentmárton és Vidéke. A helyi sajtó kezdeti próbálkozásának eredményeként megszülető új lap az indítás nehézségeit vállalva úttörő szerepet játszott, amelyben Veress János tanító-szerkesztő elévülhetetlen érdemeket szerzett. A rövid, de tartalmas időszakot megélt orgánum két év után bejelentette megszűnését. Hét évet kellet várni a Kunszentmárton és Vidéke második sorozatának elindulására, ezzel egyben a helyi sajtó történetének új fejezete kezdődött. A következő években újabb lapok kezdték bontogatni szárnyaikat, nem riadva vissza a lapalapítás nehézségeitől sem (Közérdek, Közvélemény, Kunszentmártoni Újság, Tiszazug). Erre az időszakra tehető a lapok formai jegyeinek, tipográfiailag is meghatározó elemeinek a megszilárdulása. A legfontosabb talán a rovatoltság. A regionálisan eltérő adottságok, a hetilapok típusának különbözősége, a szerkesztés koncepcionális eltérésének, világnézeti hangsúlyeltolódások ellenére a hetilapok többsége közel hasonló rovatbeosztást követett. Rovatai (Vezércikk, Tárca, Hírek, Hirdetések) közül a tárca és a hírrovat volt a legnagyobb terjedelmű. A többi rovat változóan az igényekhez alkalmazkodott. A gyakorlat és az általam készített tipográfiai elemzés is bizonyította a vidéki hírlapkiadással kapcsolatos megállapítást: Ahány nyomda, annyi újság! 14