Pató Mária: A tiszazug sajtótörténete 1887-1944 (Tiszazug, 2007) / 1456-2009

A megjelenő lapok méretei, a lapfej, a terjedelem, a címsor, a laptördelés igen nagy változatosságot mutat. Természetesen jól AA kimutathatók a hasonlóságok is: rovatfej nincs, a betűméret (alapszövegnél) azonos, a betűtípusok, a tagoltság, a léniák, a keretek alig változnak. A sajtó működési módját a 20. század első felében alapvetően a negyedik információs (távközlési) forradalom határozta meg. Az új eszközök lehetővé tették, hogy a lapok mind távolabbi vidékek, országok eseményeiről egyre gyorsabban számolhassanak be. Ez újabb lendületet hozott a sajtókészítésben, felgyorsult az újságok előállítása. A helyi lapindításnak másik fontos feltétele a helyi nyomda létesítése. A hírlapkiadás első vállalkozói a térségben és más vidéki településen is a nyomdatulajdonosok voltak. Először az újságok az előállító helyi nyomdák népszerűsítői, később a nyomdai kapacitások felhasználói lettek. A két világháború közti időszakra a Tiszazugban kialakult egy nyomdásznemzedék (Benke Boldizsár, Lakatos József, Lázi József, Wolf Dezső), akik megteremtették a feltételeit, hogy élénk sajtóélet bontakozzon ki, ezzel a nyilvánosság szélesítésének is teret biztosítva. A harmadik feltétel az alkotó értelmiségi réteg kialakulása: ügyvédek, jogászok, tanítók, orvosok, egyházi személyek biztosították azt a szellemi bázist, akik fokozatosan kapcsolódtak be a helyi hírlapkiadás feladatainak megoldásába. A negyedik, el nem hanyagolható tényező az a kialakuló olvasói réteg, akik igénylik az új híreket, információkat szűkebb és tágabb környezetükről. Az egyre szaporodó újságok jól jelezték ezt az intenzív folyamatot. Ez a tiszazugi lapok virágkora: tizenhét lap alakult és létezett a jelzett időszakban. A hetilapok (Kőrös-Tiszavidék, Kunszentmártoni Híradó, Magyar Nép, Öcsöd és Vidéke, Tiszaföldvár 15