Pató Mária: A tiszazug sajtótörténete 1887-1944 (Tiszazug, 2007) / 1456-2009

• a történetét meghatározó környezeti hatásokat, változásokat, • az alakulástörténet csomópontjait, • egy új médium megszületése milyen lehetőséget biztosít az aktuális közönség számára a világ észlelésére, ezáltal miként járul hozzá a társadalom alakulástörténetéhez. A funkcionalitás vizsgálatánál négy elsődleges szerepkört különíthetünk el (ha elfogadjuk a német kutatások vizsgálati módjait): • a praktikus és hasznos tudás közvetítése, • az aktuális információk terjesztése, • a földrajzilag és kulturálisan behatárolható térségek felmérése, • a szaktudományos eredmények megvitatása és terjesztése. Ha az újságot nem pusztán „betűhalmaznak", hanem olyan szövegnek tekintjük, amely képes hatni a befogadóra, és figyelünk az előállítás folyamatára, a folyamatban résztvevő személyekre (vállalkozó, szerkesztők, szerzők), ez az újfajta elemzés és megközelítés fontos ismeretekkel gyarapíthatja az adott társadalomról való tudásunkat. Mint Gyáni már korábban jelzett tanulmányában (ebben Szajbély véleménye is hasonló) hangsúlyozza, miszerint nem tekinthetünk el természetesen a hagyományos, leíró, elsősorban tartalmat ismertető sajtótörténeti, tipográfiai elemzésektől, de nem mellőzhető a sajtótörténeti vizsgálatok kulturális-társadalmi kontextusba helyezése, annak társadalomtörténeti nézőpontja sem.

2

0 Ha előnyben részesítjük a sajtó társadalomtörténeti meghatározottságát, vagy igyekszünk beiktatni a szokványos sajtóleírás gyakorlatába, akkor a használat összefüggésében kezdjük 2

0 Uo. 10