Zeilbauer György: Adalékok Márki Sándor történész életéhez és munkásságához (Tiszaföldvár, 1970) / 1110-2009

anyagot. Még nem volt 30 eves^amikor e tanulmányát az Akadémia Lévay-dijára kiirt pályázatra benyújtotta. Már a XIX,század történetírásában,sőt előbb is voltak történészek,akik foglalkoztak Dózsa György parasztlázadásával.-de Dózsa György forradalmáról soha

: annak okairól pedig csak elfogultsággal irtak. A pályázat jutalmát Csáky Istvánról "Egy magyar főúr élete a XVII. században" cimü munka nyerte el. Nem véletlen,hogy ebben az időben Márki pályamunkájának népe, a vele pozitivista szemléletét uj megvilágitásba helyező, gazdag tartalmú tanulmány az elbiráláskor háttérbe szorult, a másik pályamunkában szereplő főúri osztállyal szemben. Ez akkor egészen természe-' tes is volt. De megszólalt ekkor a családi hang is, A sarkadi uradalom főintézője, Márki János irja fiának: "Dósán ne busulj, ha az Akadémia ki nem adja, majd találunk más módot, párszáz ft / forintot magam sem sajnálok." j

/ A pályázat után 1883-ban jelenik meg Kemény János cimü munkája

e Arról a Kemény Jánosról szól

;aki mint ifjú ember megbotránkozott Csáky Istvánnak Brandenburgi Katalinnal való viszonyán. MÁRKI SÁNDOR aradi tanársága idején irta meg Eszterházy Miklós nádor, Thököly Imre és Hunyadi Mátyás cimü tanulmányait, majd 1855-ben jelent meg "Mária Magyarország királynéja 1370-1395" cimü könyve. Érdekességként emiitjük még meg,hogy az Aradon töltött tiz év alatt egyetlen jelentősebb pedagógiai vonatkozású tanulmánya jelent csak meg a Századok 1885= évi számában" "Történettanitás nép- és középiskolákban" cimmel. Megállapíthatjuk, hogy MÁRKI az Aradon töltött években gyakorlati pedagógiai tevékenységén kiviilj mint történész igen sokat alkotott. Az aradi években MÁRKINAK az idő rövidségén kivül más nehézségekkel is meg kellett küzdenie. Fiatalon nősül, 1879ben Mária nevü gyermekük születik, anyagi gondokkal küszködik, kutatómunkáját akadályozza

;, hogy nem telik a pesti utazásokra» Ezért örül annak,hogy 1886,. szeptember 11-én rendes tanári minőségben áthelyezést nyer a budapesti VII. kerületi Barcsay utcai főgimnáziumba. A pesti gimnáziumban MARKI 6 éven keresztül teljes óraszámban csak történelmet tanitott. Attól függetlenül, hogy aradi tanársága idejének utolsó éveiben szintén csak történelmet tanitott, különösnek tűnik, hogy 1887-ben sorra je-