Zeilbauer György: Adalékok Márki Sándor történész életéhez és munkásságához (Tiszaföldvár, 1970) / 1110-2009

S" ~ lennek meg földrajzi tankönyvei; "Európa földrajza'; Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália földrajza és ;

,Az Osztrák-Magyar Monarchia politikai földrajza". Ugyancsak földrajzi vonatkozású munkája a Földrajzi Közleményekben megjelent "Magyar nők r utazásai" cimü tanulmánya» 189-92 között Battonya. neve, Sarkadi plébánosok a középkorban, Sarké 1 bölcse Osváth Imre és 1891ben jelent meg "A földrajztanítás története Magyarországon" cimü tanulmányai után a történelemtanítással fogialkozikc Pesti tanársága idején irta. és került kiadásra "Arad vármegye és Arad szab^kir«város története/ a legrégibb időktől a török hóditásig/'*' cimü könyvének első része, Ebben az időben 1887. március 9-én beadta magántanári habilitáció iránti kérelmét a budapesti egyetem bölcsészeti karára.- Bár több kisebb és nagyobb történeti munkája jelent meg. MÁLKI azonban, "A magyar köznép története" ciraen kérte habilitálását„ Két hónapig tartott? mig a Trefort vezetése alatt álló minisztérium döntött. Az egy szavazat híján egyhangú kari döntéssel szemben a minisztérium nem engedélyezte a magántanári habilitációt, "inert a szaktárgy igen szük," MÁHKI SA'IDO?. nem «csüggedt el. A képesítést más címen; "Magyarország 1526-ig terjedő középií kori történeté-bői kérte. Az eljárás uj cinen indult meg, és Márki Sándor 1838. március 13-án a budapesti egyetem magántanára lett« Dózsa György tehát ebben az álrühában vonult be az egyetem bölcsészeti karára- és MmKI tovább gyűjtve az adatokat, megmaradt a magyarországi czabadságmozgalmaknak, s ezzel jó részében a magyar köznép történe cipójának* A budapesti egyetem, tanácsa 1890-ben az egyébként kiváló Fejérpatakyt jelölte a középkori tanszék élére, mivel kiemelkedő mestere volt a történeti segédtudományoknak, mánrészt a kortársak sem. látták meg meg az átfogó, döntő történeti témát MÁRKI munkásságában» A legnagyobb elkeseredést azonban az váltotta ki belőle^ hogy az AKADÉMIA újra és újra visszautasította felvételét, Ugy gondolta, hogy visszautasitárának igazi oka a haladó történelemszemlélete-. Mindenesetre 1892* máji^s 5-től az Akadémia levelező tagja lett, majd június 50<án pedig kinevezték Kolozsvárra egyetemi tanárnak..