Szombatfalvy György: Társadalomrajz a Tiszazugról (2009) / 1109-2009
Tdrsadalomraiz. 161 ref. lakosú helyekről ismeretesek s hogy az egyke és általában a gyermekiszony református vidékeken gyakoribb. Régi s nemzetközileg is igazolt megállapítás, hogy a refomátus vallás kisebb immunizáló erejű e kórral szemben, mint a katholikus, ami a konsziderációra való nagyobb utalással s a függelemérzet kisebb szerepével függ össze. Ebből azonban véleményem szerint nem a vallások értékére, funkcióképességére, hanem az egyes egyházak reális munkateljesítményére kell következtetést levonni s hangsúlyozni kívánom, hogy a tiszazugi erkölcsi lecsúszás okai között kétségtelenül ott szerepel az egyházi munka megbénulása s az a sajnálatos tény, hogy az egyház nem találta meg a módját, hogy e szomorú állapoton változtatni tudjon. Bár elérkeznék egyszer az az idő, amikor az egyházak fontos és magasztos hivatásának tényleges, megvalósuló munkateljesítése, ez a ma tabuként kezelt kényes kérdés nem felekezeti gy.ülöletkeltésnek vagy a magyarság megosztásának rejtett célzatával, hanem felekezeti és világnézeti harc felidézése nélkül a nemzet jövője, lelki, erkölcsi fejlődése érdekében tétetnék vizsgálat és jószándékú megvitatás tárgyává. •V. A tiszazugi állapotok a hatóságokat és bíróságokat egyaránt fogas probléma elé állítják. A hatóságok feladata látszik egyszerűbbnek. Á súlyos erkölcsi veszedelembe sodródott néppel éreztetni, kell, hogy a társadalom, a nemzet s ennek hivatalos szerve» törődnek vele, eréllyel, de. egyben szerető támogatássál iparkodnak kiemelni reménytelen helyzetéből. Sajnos, hatóságaink, közigazgatásunk bár láthatóan érzik a reájuk váró feladat súlyát, nagyon kevéssé ismerik annak a széles értelemben vett népművelő munkának mikéntjét, amelyre itt szükség volna. A gyakorlati közigazgatás nem ismeri eléggé a társadalmi jelenségek összefüggéseit s az igazgatási eljárás hatásköri korlátáit s a joggyakorlati sablon kötelékei sokkal jobban feszélyezik, semhogy az ilyen esetben feltétlenül szükséges különös beavatkozásokra rá tudná magát szánni. Ahhoz, hogy a Tiszazugban új szellem, egészséges erkölcsi légkör támadjon, igen mélyreható társadalmi átalakulásra volna szükség, amely a lelkészek és tanítók munkájától még nem remélhető. Ezek itt nem tarthatják igazán kezükben a lelkeket s ha meg is kívánjuk fokozott munkájukat, lehetetlent ne kérjünk és várjunk tőlük. Népünk és Nyelvünk 1931. 4—6. füzet.
